Ennek ellenére nagyon sok okunk nincs a panaszra, 12 év alatt 184 százalékkal lett nagyobb a hazai mediánjövedelem, ami a leggyorsabb növekedés az egész Európai Unióban.

Románia az Európai Unió harmadik legszegényebb tagállama, legalábbis az egy főre jutó mediánjövedelem alapján, derült ki az Eurostat november elején közölt adataiból. A mediánjövedelem azt az összeget jelenti, amelynél a dolgozók egyik fele kevesebbet, másik fele pedig többet keres. Az uniós statisztikai hivatal a számítás során a vásárlóerő-paritást is figyelembe vette, ami az egyes országok közötti, esetenként jelentős árkülönbségeket szűri ki.

Az Eurostat szerint tavaly Románia vásárlóerő-standardban (PPS) kifejezett éves mediánjövedelme egy lakosra számolva 10 033 euró volt. Ezzel Szlovákiát és Bulgáriát előzzük meg, ahol 9826, illeteve 9671 euró volt a mediánjövedelem, közvetlenül előttünk pedig Magyarország áll 10 217 euróval.

A rangsor hátsó fertályán tanyázik Görögország (10 841 euró), Portugália (12 266 euró) és Horvátország (12 277 euró) is. Viszonylagos szegénységünk kapcsán azzal vigasztalódhatunk, hogy azok az országok, amelyek nem tagjai az EU-nak, még nálunk is szegényebbek: Szerbiában 6968 euró, Montenegróban 6328 euró, Törökországban 6210 euró, Észak-Macedóniában 5988 euró, Albániában pedig 4385 euró volt a mediánjövedelem 2022-ben.

A mediánjövedelem Luxemburgban a legmagasabb, 33 214 euró. A nagyhercegség után Hollandia (25 437 euró), Ausztria (25 119 euró), Belgium (24 142 euró), Dánia (23 244 euró)  és Németország (23 197 euró) következik. A leggazdagabb kelet-közép-európai országnak Szlovénia (18 792 euró) és Észtország (17 064) számít.

A 2010 és 2022 közti időszakban a vásárlóarő-paritáson számolt mediánjövedelem nálunk emelkedett a legnagyobb mértékben, 184 százalékkal, de Észtország is kiemelkedő, 130 százalékos növekedést tud felmutatni. Lengyelországban 96, Csehországban 59, míg Magyarországon 52 százalékkal emelkedett a mediánjövedelem. A középkelet-európai régióban Szlovákia teljesített a leggyengébben, mindössze 19 százalékkal javult az életszínvonalat tükröző gazdasági mutató.