Miközben az önkormányzati vezetők pénzhiányra panaszkodnak, nem garasoskodnak, ha a labdarúgó klubok finanszírozásáról van szó.  

Normális országban látványsportot, amilyen a labdarúgás, nem finanszíroznak közpénzből, a klubok piaci alapon működnek. Európában két kivétel van: Magyarország és Románia. Magyarországon az Orbán-rendszer idején számolatlanul, közvetlen és közvetett csatornákon át, ömlött a közpénz a futballba, a NER bukásával azonban ez minden bizonnyal véget ér. Romániában egyelőre nem várható ilyen fordulat, olyan önkormányzatok is bőkezűen pénzelik a helyi klubot, amelyek tulajdonképpen nem engedhetnének meg maguknak ezt a luxust.

Idehaza a labdarúgás közpénzből történő finanszírozásának legális volta a vonatkozó szabályozás nem egyértelmű voltából fakad, írja az economedia.ro. A 69/2000-es sporttörvény értelmében megengedett a közérdekű sporttevékenységek önkormányzati pénzelése, azonban a jogszabály nem határozza meg a közérdekűséget, nem tesz különbséget tömegsport és hivatásos sport között.

Ez vezetett oda, hogy 2024-ben kéttucat hazai klub kapott pénzt a helyi és megyei önkormányzatok költségvetéséből, egyesek nem is keveset. Az economedia.ro információi szerint a Sepsi OSK számláján 5,6 millió értékű közpénz landolt, a Kolozsvári U 2,5, a Gloria Buzău 2,4 millió, a Galaci Oțelul pedig 2,24 millió euró értékű önkormányzati finanszírozásban részesült.

Miközben az utóbbi években az önkormányzati vezetők rendszeresen panaszkodtak arról, hogy az kormány elvonja a forrásaik egy részét, számos városban megtöbbszöröződött a focira fordított pénz. 2020-ban a Poli Iașinak még csak 219 200 euró jutott a város kasszájából, tavaly azonban már 3,012 millió. Öt év alatt a moldvai klub számláján 9,854 millió euró közpénz landolt.

A vizsgált hatéves periódusban a legtöbb önkormányzati pénzt a FC Voluntari kapta, 13,1 millió eurót, úgy, hogy a 2025-ös összeget a polgármesteri hivatal nem hozta nyilvánosságra. A FC Argeșnek, a Poli Iașinak és a Kolozsvári U-nak sem volt oka panaszra, 10,853, 9,854, illetve 8,953 millió euróval támogatta meg őket a helyi önkormányzat. A FC Argeș és az U  támogatására szánt összeg öt év alatt hozzávetőleg megnégyszereződött.

A bőkezű önkormányzati támogatás nem eredményez feltétlenül sikereket a zöld gyepen, a Poli Iași is kizúgott 2025-ben a Superligából.

A legkirívóbb esetet az Unirea Slobozia jelenti. A jelenlegi szezonban a Liga 2-ben szereplő klubot nem a helyi, hanem a Ialomița megyei önkormányzat finanszírozza. Az economedia.ro megkeresésére ez nem árulta el, hogy mennyi pénzt utalt az elmúlt években a klubnak, a gazdasági portál annyit tudott kideríteni, hogy 2023-ban 1,1 millió euró volt a támogatás összege. A megyei tanács annak ellenére pénzeli a csapatot, hogy saját forrásból a működési költségeit sem képes fedezni: tavaly a saját bevételei 93,195 millió lejt tettek ki, miközben a működtetése 97,228 millióba került, amiből a béralap 67,787 millió lej volt.  

Az FC Hermannstadt esete is tanulságos. Mivel a csapat az idény végén kiesett a Superligából, a nagyszebeni önkormányzat nem folyósítja az idei évre előirányzott 7,7 millió lejes támogatást. Hovatovább, szabálytalanságokra hivatkozva, a város visszakövetel a klubtól 4,615 millió lejt. Kétséges, hogy vissza tudják-e szerezni a pénzt, mivel az egyesület a Liga 2-ben sem indult el, s kérelmezte a fizetésképtelenné nyilvánítását.