Jegyeladásból 4 millió euró folyt be az OTP Bank Liga klubjaihoz, míg a horvát és a román klubokhoz egyaránt 18 millió.  

Több pénz van a magyar klubfociban, mint a románban, derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség legfrissebb jelentéséből (The European Club Finance and Investment Landscape).

Az UEFA az 55 tagország első osztályú bajnokságát vizsgálta a 2024/2025-ös idényben. A Superligában szereplő 16 klub összesített árbevétele 115 millió euró volt, 18 százalékkal több, mint az előző szezonban. Ez a 25. legnagyobb érték az UEFA-tagországok között.

A jegyek eladásából származó bevételek 18 millió eurót (21. hely) tettek ki, a televíziós jogdíjakból 23 millió euró (18. hely) foly be, az UEFA-bevétel pedig 11 millió euró (29. hely) volt. Fizetésekre 90 millió eurót költöttek a klubok, a költségvetésük 79 százalékát. A klubok 12 millió eurós hiánnyal zárták az idényt, aminél rosszabb pénzügyi eredménye csak 10 európai bajnokságnak volt. A 16 játékoskeret összértéke 33 millió euró (23.), az átigazolási egyeneleg pedig, vagyis a játékosok eladásából származó és az igazolásokra költött összeg különbsége pedig 19 millió euró (13.) volt.

A bevételek tekintetében az OTP Bank Liga közel 42 százalékkal szárnyalta túl a Superligát, annak ellenére, hogy nem 16, hanem csak 12 csapat szerepelt benne. A 163 millió eurós bevétel a 19. legnagyobb volt. Közvetítési jogdíjak formájában 20 millió euró (19. hely) került a klubok számlájára, míg az UEFA-bevétel 16 millió euró (27. hely) volt. A magyar klubok annak ellenére voltak jól eleresztve anyagilag, hogy többségüknek a meccseire a kutya sem volt kíváncsi – a Fradira ez természetesen nem érvényes – a jegyeladásból mindössze 4 millió euró (29. hely) bevétel származott, a romániai összegnek kevesebb, mint negyede. Ennek az értéknek a nevetséges voltát jól érzékelteti, hogy Észak-Írországban 3 millió eurót hoztak a fizető nézők, Bosznia-Hercegovinában 2 milliót, Bulgáriában 4 milliót, Cipruson 16, Horvátországban 18, Csehországban 25 milliót, Ausztriában pedig 66 millió eurót. Ez utóbbi összeg 16 és félszerese a magyar bevételnek.

Nagy pénz, kis foci

A bérköltség aránya a magyar bajnokságban alacsonyabb volt, mint a románban, 68 százalék. Ez abszolút értékben 111 millió eurót jelent, vagyis míg a román klubok átlagban 5,625 millió eurót költöttek fizetésekre, addig a magyarok hozzávetőeg harmadával többet, 9,25 milliót. Ennek a magyarázata nem az, hogy az OTP Bank Ligában lényegesen jobb játékosok játszottak volna, mint a Superligában, hanem, hogy a klubokhoz töménytelen mennyiségű közpénz áramlott az utóbbi években közvetlen (állami és önkormányzati támogatások) és közvetett csatornákon (tao, NER-s cégektől érkező szponzorizáció) keresztül. Csak tao-támogatás formájában 257 milliárd forint, aktuális árfolyamon számolva mintegy 714 millió euró, folyt be a magyar klubok számlájára 2011 és 2020 között.

Bár a kormányzati támogatások jelentős része utánpótlásnevelésre ment , legalábbis papíron, a valóságban ennek semmi látszatja nem volt: a vizsgált idényt a magyar klubok a Superligás érték harmadánál kisebb, mindössze 6 millió eurós plusszal zárták. A bajnokságban szereplő klubok kiadásai 3 millió euróval haladták meg a bevételeiket.

Az, hogy a magyar bajnokság anyagilag biztosabb lábakon állt, mint a román, a pályán nem mutatkozott meg. Az UEFA hivatalos ranglistája szerint a 2024/2025-ös idényben a nemzetközi kupákban a magyar csapatok 26,500 pontot szereztek, míg a románok 31-et, Románia 7,750-es koeficienssel a 19., Magyarország pedig 6,625-tel a 22. helyet foglalta el.  

A térségbeli országok közül a lengyel bajnokságban van a legtöbb pénz, 241 millió euróval, míg Csehország, 162 millió euróval, Magyarországgal azonos szinten áll. Az UEFA ranglistáján a régióból Lengyelország (11,750-es koeficiens) foglalta el a legelőkelőbb, 11. helyet, majd Csehország (10,550, 14. hely) következett, utánuk pedig Szlovénia (9,093, 18. hely), annak ellenére, hogy bajnokságának árbevétele csak 28 millió euró volt.

A leggazdagabb bajnokság a Premier League (7,447 milliárd euró) volt, majd a Bundesliga (3,902 milliárd euró), a La Liga (3,881 milliárd euró) és a Serie A (2,922 milliárd euró) következett.