Mintegy ezer lejjel kisebb a valós országos átlagfizetés a hivatalos statisztikai adatnál
A statisztikusok szerint Hargita megyében 3775 lejt keres egy átlagos munkavállaló, míg a valóságban csak mintegy 2900 lejt. Háromszéken 3840 lej a statisztikai adat, a valós kereset 3 ezer lej körül van.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2023 novemberében Bukaresten kívül két erdélyi és egy bánsági megyében is meghaladta az 5 ezer lejt a nettó átlagfizetés. A fővárosban 6016 lej volt az átlagkereset, Kolozs megyében 5807, Temesben 5678, Szebenben pedig 5035 lej. A statisztikusok szerint az országos nettó átlagfizetés 4765 lej, bruttóban 7766 lej volt az elmúlt év utolsó őszi hónapjában, vagyis megközelítette az 1000 eurót.
Ehhez képest nagyon illúziórombolóak az Országos Nyugdíjpénztárnak (CNPP) a valós béreket tükröző adatai, melyek szerint novemberben 6 250 182 munkavállalónak 38 585 989 376 lej volt a béralapja, tehát a bruttó átlagbér mindössze 6174 lej. Ez 20,5 százalékkal alacsonyabb a hivatalos statisztikai adatnál.
A 6174 lejes bruttó körülbelül 3750 lej nettónak felel meg, tehát nagyjából 1000 lejjel kisebb az INS adatánál. Az adókedvezmények miatt a bruttó béralapból csak hozzávetőlegesen lehet kiszámolni a nettó értéket.
Ez a jelentős eltérés nem szándékos manipuláció eredménye, hanem az INS által az átlagbér kiszámítására alkalmazott módszertan torzító hatásaiból fakad. Az INS kb. 23 ezer munkáltató adatai alapján számolja ki az átlagbért, azonban a munkáltatók valós száma 590 ezer körül van. A jelenleg alkalmazott módszertanról itt írtunk. Minden módszertan esetleges, s módszertantól függően a statisztikai átlagbér bizonyos határok között bármennyi lehetne, 7901 lej éppúgy, mint 7342 vagy 6588 lej. Az INS-től eltérően a CNPP nem alkalmaz módszertant, a teljes hozzájárulás-köteles béralap és a munkavállalók összlétszáma alapján számolja ki az átlagbért.
Az Országos Nyugdíjpénztár adatai szerint Kolozsban 7150 lej a bruttó átlagbér, ami kb. 4300 nettónak felel meg, látótávolságban sincs tehát az 5807 lejes statisztikai adat. A valóságban Temes megelőzi Kolozst, Brassó pedig Szebent az átlagbér tekintetében. A bánsági megyében az átlagos bruttó 7490 lej, nettóban hozzávetőleg 4500 lej. A megyék rangsorában Brassó a harmadik bruttó 6302 lejjel, míg Szebenben 6261 lej a bruttó bérátlag.
Az INS abban is téved, hogy országos viszonylatban Teleormanban, Erdélyben pedig Hunyad megyében a legkisebbek a bérek. A realitás az, hogy Erdélyben a Beszterce-Naszód megyei munkavállalók keresnek a leggyengébben, bruttó 4668 lejt. Az országos utolsó Suceava bruttó 4507 lejjel, ami nettóban 2710 lej körül van. Az INS szerint 3426 lej a legkisebb megyei nettó átlagbér. De jó lenne, ha igaz volna.
Abban azonban igaza van az INS-nek, hogy a Székelyföld az országos középmezőnyhöz tartozik a bérezés tekintetében, Kovászna pedig megelőzi Hargitát. Erdélyi viszonylatban a nagyobbik székely megyénél csak Beszterce-Naszódban és Krassó-Szörényben alacsonyabbak a keresetek.
A CNPP adatai azt mutatják, hogy Háromszéken 4932 lej a bruttó átlagkereset, Hargitában pedig 4792 lej, ami kb. 3 ezer, illetve 2900 lej nettót jelent. Az INS szerint Kovászna megyében 3840 lej a nettó átlagbér, míg Hargitában 3775 lej, igazán nagy kár, hogy ezek az összegek csak a statisztikusok táblázataiban léteznek, nem a dolgozók zsebében. A két székely megyében a valós átlagfizetés az országos átlagnál nagyobb mértékben, 22-23 százalékkal marad el a hivatalos adattól.
CSAK SAJÁT