Az elmúlt évekhez hasonlóan a burgonyabetakarítás az idén is augusztus végén, szeptember elején kezdődött, és október elő felében mindenütt befejezik. Hargita megyében – a kedvező időjárásnak köszönhetően – a termés a tavalyihoz képest kedvezőbben alakult. A jó termés mellett a gazdák örömét beárnyékolja az alacsony felvásárlási ár, ezért a magas termelési költségek miatt veszteséggel számolhatnak, vagy jobb esetben nullszaldósak lehetnek. Tehát termelői szempontból nézve, van megfelelő mennyiségű és minőségű áru, csak éppen nincs hozzá a megfelelő ár.

Az időjárás az idén kedvezett a burgonyának – jegyezte meg érdeklődésünkre a csíkszentmártoni Burgabotek Mezőgazdasági Társulás vezetője. Keresztes Vencel szerint a tavalyi, hektáronkénti mintegy 15 tonnás termésátlaghoz képest idén ennek akár a kétszerese, mintegy 30 tonna, vagy akár több is várható, és a térségben sok termelő hasonló eredménnyel számolhat.

„A kedvező csapadékeloszlásnak köszönhetően öntözni is kevesebbszer kellett, ami költségmegtakarítással járt. A pityókatermés egészségesebb lett és minőségileg is rendben van. Egyedül az ára a gond” – mondta.

Megtudtuk: a termés mintegy 60–70 százaléka értékesíthető, vagyis vihető piacra. A nagybani felvásárlási ár jelenleg 80 bani körül mozog, ami a termelési költségek mellett kevés, legalább 1,50 lejes ár lenne szükséges, hogy némi nyereséggel is számolhassanak.

A minőségi, importból származó vetőmag kilogrammonként 4-5 lejbe kerül, egy hektárra pedig mintegy négy tonna szükséges. Erre jön rá az üzemanyag, a növényvédelem, a művelés és az öntözés költsége – magyarázta. Így a jelenlegi árak mellett legfeljebb a befektetett pénz térülhet vissza, vagyis, „ha minden így marad, akkor a legjobb esetben is nullára jövünk ki, tehát a megelégedés azzal kezdődik, amikor a pénzünk visszatér a zsebünkbe. A többi csak kínlódás és küzdelem” – fogalmazott Keresztes Vencel.

A csíkszentmártoni társulás vezetője felhívta a figyelmet, hogy a de minimis támogatás feltételei is tovább nehezítik a helyzetet. A támogatás igénybevételéhez ugyanis november végéig hektáronként 12 tonna burgonya értékesítését kell számlával igazolniuk. Ez olyan termelőket is értékesítésre kényszerít, akik egyébként a betakarított termést fokozatosan, akár márciusig vagy áprilisig adnák el. Az értékesítési határidő miatt a piacon megjelenő nagyobb termésmennyiség, a nagyobb kínálat, tovább csökkentheti az amúgy is alacsony árakat.

Keresztes megjegyezte: a takarmányburgonya iránt is csökkent a kereslet, hisz az állattartás visszaesésével kevesebb burgonyára van szükség takarmányként, és a korábbi felvásárlási lehetőségek is beszűkültek, „így hiába a jó termés, a nagyobb mennyiség önmagában nem jelent több jövedelmet, a magas költségek mellett a nagyobb termés sem oldja meg az értékesítési gondokat.”

Rendkívül jó esztendő volt az idei, a csapadékeloszlás is úgy alakult, ahogy azt a krumpli igényelte, minőségi termés lett – mindezt már Ferencz Tibor agrárszakember mondta. A szépvízi kisgazda érdeklődésünkre rámutatott, hogy „rendelni sem lehetett volna, megfelelőbb időjárást”, így aki a technológiát betartotta, annak jó termése lett, hektáronként a 40 tonnát is közelíti a termés, vagy akár meg is haladta.

A gazdák elégedettek a terméssel, az árakkal viszont már kevésbé. Megtudtuk, hogy akinek nincs, hol tárolnia a pityókát, azok minél hamarabb el kell adják, így gyorsan telítődik a piac, ugyanakkor a de minimis támogatás november végi határideje is piaci többlethez járul hozzá, ami árcsökkenést eredményez.

A pityóka jövőjével kapcsolatban az agrárszakember megjegyezte, hogy bár évről-évre csökken a termésterület, vannak fiatal gazdák, akik „ízet kapnak rá”, főleg ilyenkor, amikor jó idény van „az emberek kedvet kapnak, hogy folytassák vagy belevágjanak a tevékenységbe, a gond a piac megszervezése, hisz a burgonya értékesítése nehéz feladat”.