Bukarest és négy megye adja az ágazat országos árbevételének közel 60 százalékát.

A hazai vendéglátóipar tavalyi árbevétele 58,4 milliárd lej volt, derül ki az ágazati szakmai érdekvédelmi szervezet, a HORA adataiból. Ez 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, a 2023-asnál pedig 21 százalékkal nagyobb, írja a Ziarul Financiar.

Az ágazat bevételeinek 60,1 százalékát a közélelmezés adja, ezen belül az éttermek részesedése a legnagyobb, 47 százalék, majd a bárok (7,7 százalék), a kiszállítás (3,2 százalék) és más közétkeztetési formák (2,3 százalék) következnek. 

A szállodaipar 15,8 százalékkal járulnak hozzá a vendéglátóipari bevételekhez, az utazási ügynökségek 7,8, a rendezvényszervezők 6, a turisztikai ügynökségek 3,2, a panziók 3,3, az egyéb szolgáltatásokat nyújtó cégek pedig 1,3 százalékkal.

A vendéglátóiparban viszonylag alacsony a tőkekoncentráció, rengeteg cég van jelen a piacon. Ezeknek legnagyobb része kis- és középvállalkozás, illetve mikrovállalkozás, amelyek egy-két egységet működtetnek, sokat családi vállalkozás formájában. Az ágazatot még a mostani válságos periódusban is bizonyos fokú pezsgés jellemzi, sok új cég jelenik meg a piacon, míg mások eltűnnek.

Területi bontásban az ágazat fejlettsége hatalmas eltéréseket mutat. A vendéglátóipart egyértelműen Bukarest és néhány, gazdaságilag fejlett és kedvező adottságokkal rendelkező megye dominálja.

A főváros tavaly 5766 vendéglátóipari cég működött. A HORA adatai szerint ezek adták az ágazati árbevétel 37 százalékát, ami 21,6 milliárd lejnek felel meg. Bukarest után Konstanca (2886), Kolozs (2281), Brassó (1985) és Ilfov (1693) megyében működött a legtöbb cég.

Az árbevétel tekintetében Konstanca (3,9 milliárd lej, 6,6 százalék), Kolozs (3 milliárd lej, 5,2 százalék), Ilfov (2,7 milliárd lej, 4,6 százalék) és Brassó (2,5 milliárd lej, 4,3 százalék) volt a sorrend. A főváros és ez a négy megye adja az országos forgalom 57,7 százalékát. Az élbolyból hiányzik Temes, aminek az oka az, hogy bár a megye a gazdaságilag legfejlettebbek közé tartozik, az idegenforgalmi potenciálja fölöttéb szerény.

A másik végletet öt regáti megye képviseli. Mehedinți megyében a vendéglátóipar tavalyi bevételei 241 millió lejt tettek ki, ami az ágazat  összteljesítményének mindössze kb. 0,4 százaléka. Ennél is van lejjebb, hiszen Teleorman csak 223 millió lej, Ialomița 217 milliót, Giurgiu 214 milliót, míg Călărași 176 milliót termelt. Utóbbi összeg az ágazati országos árbevétel 0,3 százalékának felel meg. A cégek számát tekintve Mehedinți (315), Giurgiu (309), Călărași (262), Teleorman (261) és Ialomița (255) a sorrend.

Az öt sereghajtó megyének az összesített árbevétele 1,071 milliárd lej, ami aaminek a brassói összeg közel másfélszerese, a Kolozs megyeié pedig közel háromszorosa. A magyarázat abban rejlik, hogy ezekben a megyékben alacsony az életszínvonal, ráadásul fehér foltként szerepelnek az idegenforgalmi térképen.