Kevesebben járnak étterembe, sörözőbe, kávézóba, akik pedig mégis mennek, kevesebbet fogyasztanak, mint korábban.

Egy hétvégi estén, színházból érkező társaság tér be a nagyváradi színház tőszomszédságában működő vendéglőbe. A lokál jó hangulatú, nem is túl drága, ennek ellenére kevéssel 9 óra után meglepően kihalt, egyetlen asztalnál ül pár vendég.

Az üresen kongó éttermek látványa egyre megszokottabbá válik, a romániai prosperitás egyik fellegvárában, Kolozsváron sem kuriózumnak már, hogy egy-egy lokálban unatkozik a konyhai személyzet, rendelések hiányában tételenül tengnek-lengnek a felszolgálók.

Januárban az éttermek és a szállodák bevételei 15,8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi értéktől, közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS). Az ágazat válsága nem idén kezdődött, az INS már szeptemberben visszaesést jelzett, igaz, minimális mértékűt, s decemberben is csak 1,5 százalékos volt a mínusz. Való igaz, a hivatalos statisztikákban a szállodaipart és a vendéglátást egy kalap alá veszik, s Dragoș Petrescu, a legnagyobb piaci szereplő, a City Grill tulajdonosa már augusztusban arról beszélt, hogy júliusban 10-15 százalékkal zsugorodott a piac.

Ritkábban, kevesebbet

Időközben egyértelművé vált, hogy az ágazat válságban van, aminek a mértéke annál is nagyobb lehet, amit a statisztikai adatok mutatnak. „A romániaiak továbbra is járnak vendéglőbe, de sokkal ritkábban, csak olyankor, amikor konkrét okuk van rá. A városban való étkezés már nem a lazítás egy formája vagy az otthoni főzés alternatívája, hanem egy megtervezett esemény. A szeptember–november időszak adatai azt mutatják, hogy az éttermi látogatások száma havonta 1-2, miközben a korábbi években 4-5 volt” – idézi az economedia.ro a Stage Nice Dining elemzését. A vendégek 30 százaléka egyetlen fogást rendel, egyre többen vannak, akik a napi menüt vagy az akciós ajánlatokat választják.

Cătălin Ivanof, a bukaresti Synful főszakácsa azt tapasztalja, egy év alatt 40-50 százalékkal esett vissza a forgalom. Más kollégái is hasonló tapasztalatokról számolnak be. „A látogatások száma jelentősen kisebb, sok vállalkozás 30-50 százalékos visszaesést jelent, egyes üzletemberek pedig a forgalom 66 százalékos visszaeséséről beszélnek” – nyilatkozta a G4Food.ro-nak Alex Cîrțu mesterszakács.

Véleménye szerint sok kedvezőtlen körülmény együttes hatása hozta nehéz helyzetbe az ágazatot: hónapok óta nagyon magas az infláció, ami aláásta a vásárlóerőt, emelkedtek a működési költségek, augusztus 1-től pedig 9-ről 11 százalékra nőtt az éttermek áfája. A dráguló energia és alapanyagok miatt a menü árai 8-20 százalékkal emelkedtek. Ez nagyjából egybevág az INS adataival, amelyek szerint februárban az éttermek és kávézók árai átlagban 11,89 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Egyes ágazati források szerint tavaly nyár óta 15 százalékkal esett vissza a forgalom, mintegy 4 ezer vendéglátóipari egység zárt be, a teljes állomány 10 százaléka. Az elmúlt hónapokban olyan, korábban sikeres hálózatok váltak fizetésképtelenné, mint a Salad Box, a Noodle Pack és a La Plăcinte. Kolozsvár központjában legalább négy étterem, bisztró és gyorsétkezde zárt be tavaly július óta, igaz nyíltak újak is. Természetesen nem minden, a bevételek csökkenésével szembesülő vállalkozás húzza le a rolót, van, ahol elbocsátásokkal fogják vissza a kiadásokat, csökkentik a munkaidőt, két váltásról egyre állítják át a konyhát.   

Van, aki bezár, van, aki elad

Adrian Selăreanu, egy másfél évtizede működő bukaresti vendéglő tulajdonosa is megpróbálta kezelni a válsághelyzetet, írja a Hotnews. Az 50 éves vállalkozó olcsóbbakra cserélte a beszállítóit, szélnek eresztette a személyzet egy részét, s a feleségével együtt maga is beállt kiszolgálni. Mindhiába. „Az emberek már nem engedhetik meg maguknak, hogy vendéglőbe járjanak, én pedig nem tudom csökkenteni az árakat, mert veszteségessé válok. Átmentem több nehéz időszakon, beleértve a pandémiát, azonban ez alkalommal egyidejűleg túl sok a nyomás” – nyilatkozta Selăreanu, aki az egyetlen lehetséges megoldást választotta, bezárta az éttermet.

A kesztyűt bedobó vállalkozók egy része megpróbálja értékesíteni a vállakozását. „A visszavonuló tulajdonosok célja az, hogy visszaszerezzék a befektetés 25-30 százalékát. (...) A befektetők átvehetnek egy teljesen felszerelt éttermet, amelyet akár már másnap megnyithatnak, a valós értékének 20-25 százalékáért – egy tömbházban működő shaormás áráért, de prémium kategóriás infrastruktúrával” – mondja Alex Cîrțu.

Hozzáteszi, vannak a körülményekhez sikeresen alkalmazkodó cégek is, például a kiszállítás felpörgetésével, de a szakmai berkekben fast-casual néven emlegetett, minőségi gyorséttermi üzleti modell is ígéretes megoldásnak tűnik.

Már csak a nyárban bíznak

A forgalom 30-40 százalékos visszaeséséről számol be a több kolozsvári vendéglátóipari egységet működtető Cseke Róbert is. „Ez nem most kezdődött. A nyár végén, szeptemberben általában megélénkül a forgalom. Tavaly is volt egy fellendülés, de a megszokottnál jóval gyengébb. Ha tele is volt a lokál, a fogyasztás lényegesen kisebb volt, mint korábban” – nyilatkozta a Maszolnak a vendéglátóipari vállalkozó.

Ugyanez megismétlődött márciusban. A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy amikor beköszöntenek az első langyos, tavaszi napok, az emberek megrohanják a sörözőket, éttermeket. Idén, bár márciusban volt egy, az évszak sokéves átlagánál melegebb periódus, ez elmaradt, s bár nőtt valamelyest a forgalom, korántsem a megszokott mértékben.

A visszajáró vendégek számának és fogyasztásának a megcsappanását új emberek megszólításával próbálják meg ellensúlyozni, a közösségi médiában indítottak marketing kampányt. Az elmúlt években ezt hanyagolták, az aktuális körülmények között azonban szükségessé vált. Eredményei vannak, ha korlátozottak is, hiszen a konkurencia is kénytelen ugyanazokhoz a forgalomnövelő fogásokhoz folyamodni, a piac pedig szűkül.

Cseke Róbert nem igazán lát okot az optimizmusra a közeljövőt illetően, abban azért bízik, hogy az igazi tavasz beköszöntével megugrik a vendégek száma.   

Radu Savopol, az ágazati cégeket tömörítő szövetség, a HORA elnöke szeretné, ha a kormány aktív támogatást nyújtana a vendéglátósoknak. „Ha a vezetőinknek nem pillantanak rá a vendéglátóipar valós számaira, akkor oda jutunk, hogy teljesen a földre kerül az ágazat” – idézi a G4Food.ro az üzletembert.

Hozzáteszi, hogy az ágazat rosszabb állapotban van annál, amit a városközpontok képe sugall. „Sokezer helyi vállalkozás van, sokat már bezártak vagy árulnak – elég, ha ránézel a közösségi médiában a több tucat hirdetésre” – mondja a HORA elnöke.