Sokkolta a pénzügyi világot, hogy újabb, nagyarányú leépítések várhatóak az európai bankrendszerben. A svájci UBS a Credit Suisse felvásárlása után újabb létszámleépítést tervez, várhatóan 30 000 alkalmazott marad munka nélkül. A Maszol megkeresésére Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese kifejtette, a hazai bankszektort nem fenyegeti a jelentős létszámcsökkentés, egyrészt mert még mindig igény van az ügyfélszolgálatra, másrészt még tovább kell építkeznie az ágazatnak, remélve, hogy a lakossági igények is felzárkóznak a nyugat-európai trendekhez.

Átalakulás az európai bankpiacon

A svájci bankóriás öt lépésből álló átszervezési programja júniusban kezdődik. Ezektől a lépésektől a gigavállalat azt reméli, hogy 10 milliárd dollárral csökkenteni tudja költségeit, számol be a Capital. Az átszervezést már a Credit Suisse felvásárlása után bejelentették.„Összességében valószínűleg a korábbi Credit Suisse alkalmazottak 50-60 százalékát elbocsátják öt körben” – magyarázta egy belső forrás a Yahoo Finance-nek. Az elbocsátások első körében, 2024 júniusában, várhatóan a Credit Suisse korábbi alkalmazottainak 25-30 százalékát fogják elbocsátani, majd augusztusban, szeptemberben, októberben és novemberben újabb leépítések lesznek. A Societe Generale, a BRD anyabankja, hasonló döntést hozott. A bankcsoport 2024 februárjában jelentette be, hogy 2024-ben körülbelül 900 francia alkalmazottól válik meg. Főként az IT szegmensben és a segédfunkciókban dolgozók voltak érintettek. A tervek szerint 2026-ig 1,7 milliárd euróval csökkentik a költségeket.

Romániában tavaly nőtt a bankfiókok száma

Romániában is tetten érhető a bankrendszer átalakulása, ám a helyi sajátosságok miatt nem olyan drasztikus, mint Nyugat-Európában, szögezte le Bordás Attila. Rámutatott, a Román Nemzeti Bank (BNR) által közzétett adatok szerint, nálunk tavaly 27-tel nőtt a bankfiókok száma, és mindössze valamivel több mint háromszázzal csökkent a banki alkalmazottak száma.

Tizenhat éves távlatban vizsgálva viszont a számok nagymértékű átalakulást jeleznek, a konszolidáció az elmúlt néhány évben következett be. A BNR kimutatása szerint, a 2008-as pénzügyi válság idején Romániában 6552 bankfiók működött, míg 2023-ban már csak 3514, de 27-tel több mint egy évvel korábban. Nagy vonalakban hasonlóan alakult a helyzet a banki alkalmazottak számát tekintve is, míg 2008-ban 71 622 munkavállalót foglalkoztatott az ágazat, tavaly már csak 51 483-at, de az utolsó egy év alatt csak 364-gyel csökkent a számuk.A banki szakértő úgy véli, a következő években Romániában nem várható jelentős leépítés a bankszektorban, egyrészt azért mert még mindig növekszik a pénzügyi eszközök iránti kereslet, e téren az ország egy elég nagy lemaradást kell behozzon, másrészt a potenciális banki ügyfelek egy része még mindig igényli a közönségszolgálatot, nincs felkészülve a digitális ügyintézésre.

Minőségi átalakulásra számítani lehet a banki személyzet terén, ám számszerű csökkenés nem valószínű. Bordás Attila rámutatott, Nyugat-Európában az átalakulás sokkal gyorsabb, és drasztikusabb. Míg évekkel ezelőtt csak a bankokon keresztül lehetett hozzáférni a tőzsdékhez, a pénzintézetek jelentős jutalékot számoltak fel ezért, ma már például a Revoluton keresztül ezt bárki könnyen és gyorsan megteheti. A műveleti szinten ilyen módon minden ügyfél mögül kiesett négy-öt banki alkalmazott. Másrészt a nyugati bankokban már szinte teljesen leépült a közönségszolgálat, alig lehet már emberrel találkozni a még működő fiókokban.

A sajátos hazai rendszerben nem történt meg a gyors felzárkózás

A romániai helyzet teljesen más, elsősorban azért, mert a banki szolgáltatások iránti kereslet még mindig nagyon alacsony szinten van, jóval kevesebb és sokkal egyszerűbb banki terméket használunk még a kelet-európai átlagnál is. A 2008-as válság körül felpörgött ugyan a lakossági hitelkihelyezés, akkor mindenki arra számított, hogy felgyorsul a többi európai uniós országokhoz képest elmaradott banki penetráció, ám ez nem történt meg a várt ütemben. A bankok még mindig nem tudtak sokkal több és összetettebb banki terméket értékesíteni, így a felzárkózás elmaradt. A különböző válságok hatására, a fejlődés lassú üteme miatt voltak bankok, melyek visszaléptek a hazai piacról, látva, hogy nem tudnak a várt ütemben bővülni, nyereségre szert tenni. Az OTP Bank, Magyarország legnagyobb hitelintézete az év elején jelentette be, hogy megállapodott a Transilvania Bankkal, és eladja a romániai leányvállalatát. Az UniCredit tavaly októberben közölte, hogy felvásárolja a görög Alpha Bankot, az Intesa Sanpaolo pedig a First Bankot veszi meg.

Mindez azt mutatja, hogy elérkeztünk ugyan egy fordulóponthoz, de ez még nem jelent drasztikus változást, szemléltette Bordás Attila. Mint mondta, a lakosság, a potenciális banki ügyfelek között a két véglet is megtalálható. Egyrészt azok, akik nem igényelnek szinte semmi banki szolgáltatást, és amit használnak, azt is csak kényszerből teszik. Ők azok, akik a bankautomatából havonta egy alkalommal kiveszik a készpénzt, a nyugdíjt, vagy bármilyen más juttatást, amit bankszámlára kapnak. A lakosság egy másik, szintén jelentős részének viszont természetes, hogy digitálisan, online intézze a pénzügyeit, nekik igényük van egy gyors digitális fejlődésre.

A pénzügyi oktatással mindenki nyerne

„Románia e tekintetben tetten érhető az abszurditás – banki termékek 19. század és 21. század közötti téren terjed a skála a pénzügyek tekintetében, a bankszektor pedig minden igényt ki kell szolgáljon” – fogalmazta meg a szakértő. Hozzátette, rengeteg banki eszközt lehetne használni, ám nálunk még mindig jellemző, hogy sokan a párna alatt tartják a megtakarításaikat, legjobb esetben is a bankban.Még a digitálisan képzettek körében is gyakori, hogy a pénzügyi oktatás hiánya miatt csak tapogatózva, óvakodva nyúlnak olyan pénzügyi termékekhez, melyeket Nyugat-Európában természetes módon használnak: a tőzsdei befektetés, a kötvényvásárlás ritka, nehezen kapcsolódunk be a nemzetközi pénzforgásba. Bordás Attila szerint, ennek a hátterében az áll, hogy a fiatalok ezt nem tudják megtanulni a szüleiktől, az iskolákban pedig nincs tudatos, megtervezett pénzügyi oktatás. Ezzel magyarázható, hogy a gazdaság többi ágazatához képest a bankszektorban sokkal lassúbb a felzárkózás a nyugati piachoz, ezért is történik meg, hogy egyre több pénzintézet civil szervezetek, a sajtó támogatásával felvállal alap pénzügyi képzést.

A pénzügyi oktatás hatványozottan megtérülne, hiszen ha az emberek, a családok gazdaságosabban forgatnák a rendelkezésükre álló pénzt, abból ők is, de a társadalom és az állam is nyerne, állapította meg Bordás Attila.