Mi áll a 14,96 százalékos infláció mögött? Hogyan drágultak az élelmiszerek? Meddig tarthatók fenn az energiaárat korlátozó és kompenzáló intézkedések? Ezekre kereste a választ a Kolozsvári Magyar Napokon Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja; dr. Szász Levente, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi karának dékánhelyettese; Nagy Károly, a Promelek XXI társtulajdonosa, valamint Vincze Tamás, az EastGrain ügyvezető igazgatója. A kerekasztal-beszélgetést Kereszturi Zsolt, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kolozsvári szervezetének alelnöke moderálta.

A koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború gazdasági hatásait mindannyian érezzük. Júliusi adatok szerint a földgáz ára nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben, tavaly júniushoz képest 89,5 százalékkal kerül többe. A nem élelmiszeripari termékek közül jelentősen drágult az üzemanyag is, 41,32 százalékkal, míg a villamos energia 17,05 százalékkal került többe idén júniusban, mint egy évvel korábban.

Bálint Csaba emlékeztetett, 2020-ban robbant be igazán a koronavírus-járvány és ennek megfelelően a válság is. Olyan gazdasági visszaesést mértek, amelyet azelőtt évtizedekig nem tapasztaltak. „Ez egy különleges, a megszokottól eltérő sokk volt. Ekkor még az is kérdéses volt, hogy képes lesz-e újranyitni a gazdaság, viszont 2020 második felében meglepően gyors helyreállás vette kezdetét. 2021-ben a gazdasági termelési szint visszatért a járvány előtti szintre, sőt egyes helyeken meg is haladta azt. Jóval az átlag feletti gazdasági növekedést láthattunk, viszont a tavaly év vége fele ennek mellékhatásai már érezhetők voltak” – magyarázta a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.

Hozzátette, idén jelentős a gazdasági gyengülés. Azok a lépések és intézkedések, amelyek löketet adtak a gazdaságnak, beindították az infláció növekedését. Úgy véli, rendkívül érzékeny periódushoz érkeztünk, amihez nagyban hozzájárult az orosz–ukrán háború kitörése, hiszen komoly energiakrízist indított be, emellett ellátási problémákat is okozott.

„Az év második fele nagyon nehéz lesz, jövő évben pedig valószínűleg lassú gazdasági növekedésre számíthatunk, mégis egy kezelhető lassulás nem jelentene akkora problémát, hiszen hozzájárulna az infláció növekedésének megállításához” – magyarázta a szakember.

Ami az infláció mértékét illeti, Bálint Csaba szerint hamarosan tetőzés következik, de a háború miatt érhetnek kellemetlen meglepetések. Az biztos, hogy a helyreállás lassú és hosszú folyamat lesz.

A globális ellátási láncok megszakadása Romániát is sújtja

Szász Levente felidézte, a korlátozások időszakában rengeteg vállalat működése leállt. A járvány előtt az emberiség a világgazdaságot úgy alakította, hogy az globális ellátási láncokban működjön. A koronavírus-járvány alatt pedig leálltak a megrendelések, a cégeknek nem voltak kilátásai. „Az egyik probléma, hogy ez nem ugyanakkor történt mindegyik országban. Emellett abban az időszakban visszavágták a jövőbeni befektetésekre, technikai fejlesztésekre szánt összegeket, ehhez pedig hozzákapcsolódott a gazdasági szempontból váratlan háború, ami megnehezítette a vállalatok közti tranzakciókat is.

A közgazdászok beszéltek a Tajvan és Kína között esetlegesen erősödő konfliktus következményeiről is. Szász Levente kiemelte, Tajvan a nemzetközi chip-gyártás egyik legfontosabb fellegvára. Az amerikai és az európai high-tech ipar e pillanatban a tajvani chipek nélkül elképzelhetetlen. Ez az egyik oka annak, hogy Kína egyelőre nem engedheti meg magának a szigetállam elfoglalását. „Ha ott probléma van, akkor mindenhol probléma lesz. Ha mégis kitörne a háború, akkor regionális ellátási láncokban kellene gondolkodni, ami azt jelenti, hogy például a német autógyártó az alkatrészek gyártását, az autó összeszerelését és az értékesítést is Európában oldaná meg, és ezt hasonlóképp kellene kiépíteni minden kontinensen” – magyarázta.

2020-ban egy tonna búza 850 lej volt, most pedig 1700 lej

Vincze Tamás, aki gabonakereskedelemmel is foglalkozik, elmondta: „agresszív áremelkedések voltak az elmúlt két évben a mezőgazdasági termékek piacán. Nagyon megugrott a búza, a kukorica, a repce ára, de a háború csak hab volt a tortán a koronavírus-járványra” – hangsúlyozta.

Hozzáfűzte, a világ top 5 gabona exportőre közül kettő, Oroszország és Ukrajna piaca gyakorlatilag „megszűnt”.  Az ukrán áru teljes mértékben eltűnt, hiszen a Fekete-tengeren keresztül nem tudtak exportálni. Akik addig Ukrajnától vásároltak, most más alternatívákat keresnek, és nyilvánvaló, hogy a kialakult helyzet miatt méginkább emelkedni kezdtek az árak.

„Nemrég újraindult az ukrán gabonaexport, mivel Oroszország és Ukrajna aláírta azt a megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna gabonát exportáljon az orosz blokád alá vont kikötőiből, ez pedig azt eredményezte, hogy az árak csökkenni kezdtek. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez egy törékeny egyezmény, ami egyelőre csupán 120 napig tart” – magyarázta Vincze Tamás.

Nem a háború kitörése után kezdtek nőni az energiaárak

„Úgy gondoljuk, hogy február 24-e után kezdtek nőni az energiaárak, de ez nem igaz. Már 2021 második felében megkezdődött a drágulás. A fogyasztás hirtelen kezdett növekedni, ezzel párhuzamosan pedig leállítottak néhány hagyományos energiaforrást, valamint atomerőműveket is” – magyarázta Nagy Károly vállalkozó, mérnök.

Úgy véli, a legolcsóbb energia a világon az, amit nem fogyasztunk el. Azon kell elgondolkodni, hogyan lehet csökkenteni az energiafogyasztást, hogyan lehet spórolni. Rengeteg épületet, közintézményt, közterületet fűtenek, hűtenek úgy, hogy éppen senki nincs ott. Akkor kezd el csökkenni az energia ára, amikor energiafelesleg alakul ki. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az energiaárat a gáz ára szabja meg, ha a gáz drága, a villamosenergia is drága marad. „Addig emelkednek az árak, amíg a kereslet is nő” – fogalmazott a szakember.