Ezért igyekszik sok tulajdonos szabadulni az elektromos autójától
Trendi lett elektromos gépkocsit venni, a baj csak az velük, hogy többségük városban jó, de a távolsági közlekedésre alkalmatlan.
Romániában divatba jöttek az elektromos autók, márpedig a divat gerjesztette vásárlás szöges ellentétben áll a környezetvédelemmel és a fenntarthatósággal, még akkor is, ha környezetbarát járművekről van szó. Az év első két hónapjában közel kétszer annyi új elektromos autót írattak forgalomba, mint tavaly, a legnépszerűbb modell pedig a Dacia Spring volt, melyből 1057 darabot vásároltak.
Ugyanakkor az online hirdetési felületeken hemzsegnek a Dacia Springet kínáló ajánlatok, viszonylag sok a minimális kilométerszámú jármű, melytől szabadulni próbálnak a tulajdonosaik, híjva fel a figyelmet az economedia.ro. Ez elég meglepő egy olyan személygépkocsi esetében, melyre csupán két évvel ezelőtt kezdődtek az előjegyzések, és nem válik dicsőségére a szóban forgó típusnak. A carVertical szakportál elemzésének a fényében egyáltalán nem meglepő, hogy sok esetben az elektromos Dacia nem váltja be a vásárlók reményeit.
A Spring hatótávolsága 230 km, legalábbis papíron. A valóságban ez csak tavasszal és ősszel teljesül, amikor sem fűtésre, sem pedig a klíma használatára nincs szükség. Télen a jármű esetenként csak 150 km megtételére képes egy töltéssel, s forró nyárban is mindössze 170 km a felső határ.
Az akkumulátornak egy óra alatt 80 százalékra való feltöltése is inkább elmélet, mint valóság, ugyanis ennek a töltöttségi szintnek az eléréséhez gyorstöltővel is másfél órára van szükség, állítja a carVertical. Ha valaki hálózati konnektorból szeretné feltölteni az autót, akkor erre hozzávetőleg 14 órát kell szánnia. Az sem válik előnyére, hogy az EuroNCAP biztonsági teszteken siralmasan szerepelt, a belső tere pedig szűkös és kényelmetlen. A szakemberek szerint ugyanakkor vitathatatlan, hogy könnyen vezethető és, a méretéből adódóan, egyszerű leparkolni.
A Springgel az alapvető probléma az, hogy távolsági közlekedésre lényegében alkalmatlan, a Székelyföldről Budapestre vagy Kolozsvárról a horvát tengerpartra csak egy kötélidegzetű időmilliomosnak ajánlatos vele elindulnia. Valószínűleg minimális azon autótulajdonosok száma, akik beérik egy Dacia Springgel, inkább második számú járműnek alkalmas, kizárólag városi közlekedésre. Ez azt jelenti, hogy az elektromos Dacia nem egy szükségletre felel, hanem egy mesterségesen gerjesztett igényre, amiben szerepet játszik a divat és a környezettudatosság illúziója. Ez utóbbi kapcsán fontos szempont, hogy egy elektromos jármű legyártása és Kínából Európába történő szállítása, a Springet ugyanis ott szerelik össze, nem elhanyagolható mennyiségű környezeti kárral és üvegházhatású gáz kibocsátásával jár.
Jó a Tesla, de...
Mindez más elektromos autókra is érvényes, természetesen típustól függően eltérő mértékben. E. egy elektromos Fiat büszke tulajdonosa, s a tapasztalata az, hogy a fűtés 30 százalékkal csökkenti a jármű hatótávolságát. E. gyakran közlekedik Nagyvárad és a 63 km-re fekvő Margitta között, azonban télen az 500e-vel erre az útra nem vállalkozik, mert pengeélen táncol, hogy visszaér-e vele a megyeszékhelyre. Ebben persze ott van az is, hogy Margittán nincs elektromos töltőállomás. Pontosabban van, a Lidl parkolójában, de ideiglenesen nem üzemel. Ez az ideiglenesség immár több mint hat hónapja fennáll.
„Újonnan ennek az autónak az ára bruttó 33 ezer euró, amennyit egyértelmű, hogy nem ér meg. Az állam beszállt közel 10 ezer euróval, a cégen keresztül leírtam az áfát, így nettó 18 ezerbe került. Ennyiért megérte, lehet vele a városban játszani. Mellette megvan a kilencéves Mazdám, amivel tudom, hogy el is jutok Á pontból B-be” – mondja E. Az is egyértelmű, hogy pár év múlva E. lecseréli majd a Mazdát egy szintén belsőégésű motoros járműre.
Árához és imidzséhez képest a Tesla sem teljesít sokkal fényesebben, mint lényegesen olcsóbb társai. B. Bukarestben vette át vadonatúj és méregdrága Tesláját, s az első útja Nagyváradra vezetett. Az út nem volt izgalommentes, ugyanis hajszálon múlt, hogy elérte a nagyszebeni töltőállomást. Amikor télen Nagyváradról Budapestre ment, Debrecenben maximálisan feltöltötte az autót, de a magyar fővárosban az első útja egy töltőhöz vezetett. „Jó a Tesla, de kell mellé egy rendes autó is” – sommázza B. eddigi tapasztalatait. Egyébként van másik autója is, hosszabb utakra.
A román kormány nagyvonalúan támogatja az elektromos autók vásárlását, bőkezűsége túl is megy a józan ész határán. A márciusi Roncsautó Plusz program keretében akár 10 ezer eurót meghaladó támogatásban részesülhettek azok, akik 75 ezer eurónál nem drágább környezetbarát járművet akartak vásárolni. Egy olyan országban, ahol a valós nettó átlagkereset a 900 eurót sem éri el, olyanokat támogatni ekkora összeggel, akiknek van 60 ezer eurójuk autóvásárlásra, az abszurdum kategóriájába tartozik.