Emelnék a nyugdíjkorhatárt és a jogosultsághoz szükséges minimális szolgálati időt, s 30 százalékos különadót vetnének ki, de csak a juttatás egy részére.

Minimális mértékben csökkentené a kormány a különnyugdíjra jogosultak körét, ugyanakkor egy sor intézkedéssel korlátozná a juttatások összegét a kormány, derül ki a nyugdíjreformra vonatkozó törvénytervezethez benyújtott módosító javaslatokból.

A jövőben az igazságszolgáltatásból nyugdíjba vonulók ellátmánya nem haladhatja meg azt a nettó összeget, melyet aktív kollégáik keresnek. A már nyugdíjba vonult bírák és ügyészek nyugdíjait átszámolják, hogy megfeleljenek ennek a korlátozásnak. Ezen nyugdíjakat a többi nyugdíjjal együtt emelnék majd, szakítva az eddigi gyakorlattal, miszerint az értékük az aktív bírák és ügyészek bruttó béréhez van kötve.

A nyugdíjkorhatárt fokozatosan 65 évre emelnék a katonák, a diplomaták és a bíróságokon dolgozó kisegítő személyzet esetében. Ezzel párhuzamosan 15 évről 25 évre nőne a diplomaták, a számvevőszéki dolgozók és a parlamenti tisztviselők számára előírt, a speciális nyugdíjjogosultsághoz szükséges, az adott területen teljesített szolgálati idő. Ez az emelés szintén lépcsőzetesen történne, a 25 éves minimális időtartam 2034 januárjától lépne életbe. Az igazságszolgáltatás esetében nem számítana szolgálati időnek a jogi tanácsadóként vagy ügyvédként eltöltött időszak.

80 százalék helyett 65

A bírák és ügyészek kivételével minden kedvezményezett kategória esetében a bruttó bér 80 százaléka helyett 65 százalék lesz a nyugdíj alapösszege. Előbbiek esetében meg van kötve a törvényhozók keze, korábban ugyanis az Alkotmánybíróság alaptörvénnyel ellentétesnek minősített egy hasonló próbálkozást.

Más szempontból is változik a nyugdíjak kiszámításának módja. Jelenleg a szolgálati idő utolsó 12 hónapjának jövedelme alapján számolják ki a juttatás összegét. Ez fokozatosan 300 hónapra nő majd, ami kisebb értékű speciális nyugdíjat eredményez majd.

A koalíció szeretne extraadót kivetni a különnyugdíjakra, arra azonban vigyáz, hogy ne faragjon le sokat az érintettek ellátmányából. A benyújtott módosító indítvány értelmében a 30 százalékos adót csak a nyugdíjnak nem befizetésen alapuló, az országos bruttó átlagbért meghaladó része után kellene fizetni. Az országos bruttó átlagbér jelenleg 6789 lej.

A jövőben nem lenne különnyugdíjra jogosult a diplomáciai képviseletek, az ügyészségek és a parlament néhány szűk szakmai kategóriája.

Romániában jelenleg hozzávetőleg 190 ezer személy kap speciális nyugdíjat, zömük valamelyik fegyveres testület alkalmazottja volt. A kormány adatai szerint a különnyugdíjak évi 12 milliárd lejbe kerülnek az országnak. A különnyugdíjak átlagos értéke a bírák és ügyészek esetében messze a legnagyobb, 21 555 lej, írja a hotnews.ro.