Elon Musk szerint az USA a csőd felé tart, bár egyes közgazdászok szerint ez sosem következhet be. Románia elméletileg csődbe mehet, de egyelőre nem fenyegeti ez a veszély.

Az USA nem csupán a világ legnagyobb gazdasága, hanem a világ messze legnagyobb adósa is. Júniusban az Egyesült Államok adósságállománya már 36 ezermilliárd dollár fölött járt, a felső határ pedig a csillagos ég. Ez egy átlagember számára értelmezhetetlen összeg, aminek a nagyságát jól érzékelteti, hogy közel 95-szöröse Románia tavalyi, kb. 380 milliárd dolláros bruttó hazai termékének (GDP).

A GDP-arányos államadósság tekintetében az USA a globális ranglista kilencedik helyén áll 124 százalékhoz közelítő értékkel. Ez még nagyon messze van a leginkább eladósodott Japán mutatójától, amelynek az adósságállománya a GDP 242 százalékával egyenértékű, azonban fenyegetően nagy érték. Az első tízben egyébként egyaránt vannak jómódúnak, sőt, kifejezetten sikeresnek számító államok, mint Szingapúr (173 százalék), Görögország (149 százalék) és Olaszország (138 százalék), s olyan, folyamatos válságban tengődő országok is, amilyen Szudán (128 százalék).

Az Egyesült Államok idén mintegy 1000 milliárd dollárt kénytelen költeni az államadósság kamataira, ami az elkövetkező években, párhuzamosan az adósságállomány hízásával, nőni fog. Az USA költségvetési hiánya idén 7 százalék körül lesz, s ha ez így megy tovább, akkor az évszázad közepén az adósságállomány már a GDP 156 százalékát fogja kitenni.

„Ha ez így folytatódik, Amerika de facto csődbe megy, minden adóbevétel az államadósság kamatainak a kifizetésére megy, és semmi másra nem marad pénz” – jelentette ki korábban Elon Musk, akinek, mielőtt teljesen kegyvesztetté vált volna, Donald Trump szabad kezet adott, hogy költséghatékonyabbá tegye az amerikai államapparátust.

De egyáltalán csődbe mehet-e egy ország? Juhász Jácint szerint a válasz egyértelmű „igen”. A modern kori történelemben erre Görögország a kézenfekvő példa. A mediterrán ország 2010-ben csődközeli állapotba került, s csak egy 260 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomagnak köszönhetően tudta megőrizni a fizetőképességét. „Nagy ára volt, a lakosság jelenleg is nyögi a következményeit” – mondja a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa.

Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem Görögország, s bár hatalmas az adósságállománya, Washington távolról sincs olyan helyzetben, mint Athén volt másfél évtizeddel ezelőtt. Ennek ellenére az immár 1000 milliárd dolláros éves adósságszolgálat óriási nyomást jelent az amerikai költségvetésen. „Ekkora államadósságnál egy kormány nem azt csinál, amit akar, hanem amit a nemzetközi befektetők elvárnak tőle” – mondja Juhász Jácint.

Mítosz az államcsőd?

A pénzügyi szakemberek egy része nem osztja ezt a vélekedést. Stephanie Kelton, a nagy port kavart, A deficitmítosz (The Deficit Myth) című könyv szerzője, a Demokrata Párt korábbi vezető közgazdásza, meg van győződve, hogy a monetáris szempontból szuverén országok, ahol a kormány a nemzeti valuta monopolhelyzetben levő kibocsátója, sosem mehetnek csődbe. Vagyis az USA, Kanada, Japán, Ausztrália vagy Nagy-Britannia nem válhatnak fizetésképtelenné, ellenben Görögország vagy Franciaország igen.

Miért? Mert előbbi országok kormányai eldönthetik, hogy mennyi pénzt bocsátanak ki, s a mennyi bármennyi lehet, így aztán a központi bankjuk „bármely esedékes fizetési kötelezettséget képes teljesíteni”. Ehhez azonban két feltételnek kell teljesülnie. „Fontos, hogy ne tegyenek ígéretet arra, hogy a valutájukat olyan dologra (például aranyra vagy más ország valutájára) váltják át, ami elfogyhat. És tartózkodniuk kell attól, hogy olyan valutában vegyenek fel hitelt, amely nem a saját nemzeti valutájuk” – írja Stephanie Kelton.

Az Egyesült Államok vagy Japán akár ma visszafizethetné a teljes államadósságát, állítja, és semmi sem történne. Görögország ezt nem tehette meg, s most sem teheti, mert „feladta monetáris szuverenitását, amikor az euró használata érdekében megszüntette a drachma kibocsátását”.

Adósság vagy infláció

A közgazdásztársadalom többségéhez hasonlóan Juhász Jácint homlokegyenes ellenkező véleményen van. „Pénzkibocsátással el lehet mosni az államadósságot, de az akkora inflációt generálna, hogy tönkre vágná a nemzeti vagyont. Lehet, hogy nagyobb volna az ár, mint a haszon” – mondja.

Könyvében Stephanie Kelton nem foglalkozik Románia helyzetével, azonban egyértelmű, hogy esetünkben, legalábbis az államadósságot illetően a monetáris szuverenitás erősen korlátozott. Ennek az oka az, hogy a korábbi kormányok rengeteg hitelt vettek fel a nemzetközi piacról. Április végén az ország adósságállománya 1013 milliárd lej volt, amiből csak 471,1 milliárd lejt vettünk fel saját valutánkban, 541,9 milliárd lejnek megfelelő összeget pedig euróban, amerikai dollárban és jenben, ami kiszolgáltatottá tett bennünket.

Kapcsolódó

Lélektani határt lépett át Románia államadóssága

Az év első négy hónapjában 50 milliárd lejjel növekedett az ország adósságállománya.

államháztartás államadósság költségvetési hiány hitel

Az utóbbi másfél-két évben a kormányok változtattak a korábbi gyakorlaton, a beföldi hitelfelvételt részesítik előnyben. „Románia áttért az adósságszerkezet átalakítására. A kérdés csak az, hogy miért nem csinálták korábban?” – mondja Juhász Jácint. Meglátása szerint a lakossági megtakarításokban bőven vannak még tartalékok az államadósság és a költségvetési hiány finanszírozására, ráadásul ez erősíti a kormány pozícióját a külföldi hitelfelvétel terén.

Ami az eredeti kérdést illeti, a válasz „igen”, Románia csődbe mehet, de szerencsére nagyon távol áll ettől, a GDP-arányos adósságunk az 55 százalékot sem éri el, s ha a kormány továbbra is elkötelezett lesz az államháztartás fenntarthatóvá tétele mellett, akkor nem is fog fenyegetni ez a veszély.