A mostani nem a legmegfelelőbb pillanat szabadpiaci szerződést kötni az energiaszolgáltatókkal – nyilatkozta a Maszol.ro-nak az Országos Energiaszabályozó Hatóság alelnöke. Nagy-Bege Zoltán úgy vélte, a kánikula elmúltával visszatérhetnek a kedvezőbb árajánlatok - a tavaszi, nyár eleji időszakhoz hasonlóan.

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint júliusban, éves összevetésben, közel 25 százalékkal drágult a villamos energia, illetve 20,5 százalékkal a földgáz. Az áremelkedést összefüggésbe hozzák a liberalizációval, azonban a jelenségnek több más oka is van, mutatott rá a Maszol.ro-nak nyilatkozva az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke.

Nagy-Bege Zoltán elmondta: a fogyasztói ár, ami tartalmazza az összes szállítói és elosztói díjat, egyéb járulékokat, 1–7 százalékkal emelkedett júliusban. „Nem akarom kétségbe vonni a statisztikai hivatal által közölt húsz százalékot, a különbség jöhet a fogyasztás növekedéséből is. Júliusban országszerte kánikula volt, ami általában fogyasztásnövekedéssel járt” – magyarázta. Rámutatott: a statisztikai hivatal nem azt közli, hogy mennyivel növekedett a villámos energia ára, hanem hogy mennyivel nőtt a villanyszámla, havi vagy éves összevetésben. Figyelembe kell venni, hogy a számla végösszegének nem egészen felét teszi ki a villamos energia ára, a többit áfa, illetékek és egyéb költségek jelentik.

Keresletnövekedéssel párosuló kínálatszűkülés

Az idei év első felében általában jelentősen emelkedett a lakossági energiafogyasztás. Erőteljes bázishatás is érezhető volt, hiszen tavaly a koronavírus-járvány miatt foganatosított korlátozó intézkedések az energiafelhasználást is visszafogták. „Egész Európában érezhető volt egy látványos keresletnövekedés, és ez nyilván áremelkedést generálhat. Romániában ugyanakkor erre még rátevődik, hogy évek óta folyamatosan csökken a villamosenergia-termelés” – fejtegette az ANRE alelnöke. Hozzátette: Románia 2019-től nettó energiaimportőrré vált.

A villanyszámla növekedéséhez nem utolsó sorban hozzájárult, hogy a világpiacon az utóbbi egy évben megduplázódott a széndioxid-bizonylatok ára. Ezeket 2005-ben vezette be az Európai Unió, hogy a károsanyag-kibocsátás mérséklésére ösztönözze az energiacégeket. A szén- vagy földgázalapú termelőknek bizonyos számú bizonylatot kell felvásárolniuk annak függvényében, hogy mennyi üvegházhatású gázt engednek a légkörbe, ami felfelé nyomja a költségeket, közvetve pedig a villanyszámlákat.

Az áremelkedés irányába hat Nagy-Bege Zoltán szerint az is, hogy a Romániában mintegy tíz éve folyamatosan csökken az áramtermelés. „Az elmúlt két évtizedben alig voltak beruházások termelőkapacitásokba – leszámítva azokat a megújuló beruházásokat, amelyeket a zöld bizonyítványos támogatási rendszer hatására különböző hazai és külföldi cégek hajtottak végre. Egyre elavultabb a park, egyre kisebb hatásfokkal és egyre magasabb költségekkel termelnek főleg a szén- és gázerőművek, amelyek a széndioxid-bizonylatok miatt fokozatosan kiszorulnak a piacról. Ez is a célja egyébként az Európai Uniónak” – mutatott rá az ANRE alelnöke.

Nagy-Bege Zoltán kiemelte: hosszú távon Románia számára az egyetlen megoldás, ha megszabadul a fosszilis energiaforrásoktól, és a szennyező termelőegységeket – amelyeket jelenleg a rendszerbiztonság érdekében sem lehet leállítani – megújuló forrásokkal helyettesíti.

Addig is a fogyasztóknak figyelniük kell a piacot, hogy a lehető legjobb áron vásároljanak energiát. „Az árliberalizációt sajnos nem lehet még egyszer visszacsinálni” – hangsúlyozta.

Nincs határidő az átállásra

Elmondása szerint a mintegy 8,9 millió háztartási fogyasztó közül január elsejéig – amikor megszűnt a hatósági ár – körülbelül hárommillió áttért a szabadpiacra.

A hatóság az év elején úgy határozott – annak érdekében, hogy senki se maradjon szolgáltatás nélkül –, hogy akik nem írtak alá a tavalyi év végéig szabadpiaci szerződést, azoknak január elsejétől egy fél éven át úgynevezett egyetemes szolgáltatói áron biztosítja az ellátást a végső szolgáltatói státussal rendelkező öt regionális szolgáltató. A vállalatok aztán május–júniusban levélben tájékoztatták a fogyasztóikat, hogy július elsejétől milyen egyetemes áron számláznak. Ez így megy ezután is az ANRE alelnöke szerint, tehát október–novemberben a januártól érvényes árakról kapnak tájékoztatást azok a fogyasztók, akik továbbra sem állnak át a szabadpiacra. Időközben háromról ötmillióra nőtt a szabadpiaci fogyasztók száma, vagyis az egyetemes árat 3,9 millió háztartásra alkalmazzák a második félévben.

Kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán pontosította: az átállásra nincs határidő, tehát elvileg egy adott fogyasztó meghatározatlan ideig maradhat az egyetemes szolgáltatással. „Ez annyiban különbözik a szabadpiaci szerződésektől, hogy az egyetemes szolgáltatást a hatóság által jóváhagyott keretszerződés alapján biztosítják a végső szolgáltatók, míg a szabadpiaci szerződés esetében az egyéni tárgyalásra is lehetőség van” – magyarázta.

Eltűntek a nagyon olcsó ajánlatok

A szolgáltatók árait a fogyasztók összehasonlíthatják az ANRE által működtetett internetes applikáció segítségével. Az árösszehasonlító növekvő sorrendben listázza az ajánlatokat. Nagy-Bege emlékeztetett, hogy április–májusban – a kánikulát megelőzően – a legolcsóbb egyetemes szolgáltatói ajánlat a 40–45. helyen szerepelt. Időközben a nagykereskedelmi árak folyamatosan emelkedtek, az egyetemes ajánlatok pedig bekerültek a top 10-be. „Eltűntek a nagyon olcsó ajánlatok a piacról” – húzta alá Nagy-Bege, hozzátéve, hogy aki eddig nem tért át a szabadpiacra, annak nem a mostani a legmegfelelőbb időpont. „Ez nem az a pillanat, amikor bárkit is arra buzdítanék, hogy kössön egy szabadpiaci szerződést, mert, ahogy említettem, jelen pillanatban az egyetemes szolgáltatói árak a legjobb ajánlatok között vannak” – mondta.

Az ANRE alelnöke szerint nagyon nehéz megjósolni az árak alakulását, de a személyes véleménye az, hogy ha véget ér a nyári kánikula, csökkenhet a keresletoldali nyomás, ami az árak stabilizálódását vagy akár enyhe csökkenését eredményezheti. „Sok függ attól, hogy a szolgáltatók milyen áron tudják megkötni a következő félévre szóló szerződéseket, de nem számítok arra, hogy a júliusinál nagyobb – azaz hét százalékot meghaladó – áremelkedést hoz a január” – mutatott rá.

Az ANRE múlt héten konzultált a kormánnyal, és szorgalmazta a kiszolgáltatott fogyasztóról szóló törvény elfogadását, úgy, hogy a rászorulók már idén támogatásban részesülhessenek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a törvény csak meglehetősen szűk fogyasztói körön segítene, ezért szükség lehet más védelmi mechanizmusokra is. Megerősítette, hogy a miniszterelnök felvetette a készülő törvény hatályán kívül eső, közepes jövedelmű fogyasztók támogatását is.

Ugyanakkor úgy vélte, hosszabb távon nem fenntartható, hogy az állam számlatámogatásban részesítse a fogyasztók nagyjából egyharmadát. „Inkább azt a pénzt új termelőkapacitások létesítésére kell fordítani, hosszú távon csak így lehet biztosítani a villamos energiát a piacon és a kínálatoldal hiányosságait kiküszöbölni” – mondta, hozzátéve, hogy optimista e téren, ugyanis az új technológiákkal egyre olcsóbban lehet megújuló energiát termelni.

(Nyitókép forrása: Agerpres)