Bukarest után Kolozs, Temes és Brassó megye következik az egy főre eső GDP tekintetében.

Az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) a legelterjedtebb mutató egy adott ország vagy régió gazdasági fejlettségének a meghatározására. 2013 és 2023 között Románia GDP-je közel 140 százalékkal, 640 milliárd lejről hozzávetőleg 1520 milliárd lejre nőtt.

A fejlődés területi bontásban roppant egyenetlen volt, egyes megyék látványosan előre törtek, mások ellenben lemaradtak. 2013-ban a GDP/fő tekintetében összeállított Top 15-ben Bukarest, Konstanca, Temes, Ilfov, Kolozs, Brassó, Pahova, Szeben, Gorj, Arad, Fehér, Argeș, Tulcea, Hunyad és Maros szerepelt.

A fővárosban 81 500 lej volt az egy főre eső GDP, közel 83 százalékkal több, mint a második helyen álló Konstancában (44 600 lej), írja a Ziarul Financiar. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a 15. Maros megyében 24 600 lej volt a mutató értéke.

A 2023-as toplistán Tulcea és Hunyad megye már nem szerepel, ellenben felkerült Iași és Szilágy, előbbi a 13., utóbbi a 15. pozícióba. 235 ezer lejjel Bukarest továbbra is messze megelőzi a mezőnyt. Tíz év alatt a fővárosban az egy főre eső GDP az országos átlagnál nagyobb iramban, 188 százalékkal nőtt.

A második helyre Kolozs jött fel, mely egy évtizeddel korábban még csak ötödik volt. Az erdélyi megyében robbanásszerűen, 215 százalékkal nőtt a mutató értéke, 39 300 lejről 124 000 lejre. Temes (114 000 lej) maradt a harmadik helyen, míg Brassó (99 300 lej) a hatodikról feljött a negyedikre.

Szeben megye (88 100 lej) is két helyet lépett előre, a nyolcadikról a hatodikra, míg Fehér (81 500 lej) hármat, a tizenegyedikről a nyolcadikra. Annak ellenére, hogy a mutatója 31 700 lejről 73 700 lejre emelkedett, Arad a kilencedik helyről visszacsúszott a tizenegyedikre, ellenben Maros (68 700 lej) az utolsó helyről az utolsó előttire mozdult el.      

A legnagyobb mértékben Ilfov esett vissza a rangsorban, a negyedik helyről a kilencedikre, pedig az egy főre eső GDP-je 40 600 lejről 78 600 lejre emelkedett.

Az egy évtized alatt végbement fejlődés léptékét jól mutatja, hogy a tavalyi 15. Szilágy megye, a maga 68 200 lejével 2013-ban második lett volna, viszonylag kevéssel maradva csak el Bukaresttől. Beszédes az a tény is, hogy a főváros 10 évvel korábbi mutatója hajszálra megegyezik Fehér megye 2023-as adatával.

Az adatok egyértelműen cáfolják azt a sokak által vallott, lényegében megalapozatlan teóriát, mely szerint a bukaresti kormányok tudatosan gátolják a magyarok által is lakott régiók fejlődését. A leggazdagabb megyék rangsorában ezek egyértelműen felül vannak reprezentálva a regátiakkal szemben, tavaly a legfejlettebb Kárpátokon túli megyének, Konstancának, csak az ötödik hely jutott.

Annak, hogy Hargita és Kovászna a gazdaságilag mérsékelten sikeres megyék közé tartozik komplex okai vannak, s az impériumváltás előtt sem volt ez másként, a Székelyföld az Osztrák-Magyar Monarchiában is a legelmaradottabb régiók egyike volt.