Nem csoda, elvégre új, gáztüzelésű erőművet kellene építenie a helyére, amiben a jelenlegi árak mellett nem sok fantázia van.

Papíron kiváló tervet készítettek a kormány energetikai szakpolitikusai a marosnémeti erőmű kapcsán, nagy kár, hogy az élet nem az elképzeléseik szerint alakult. Az 1969-ben épült, papíron 1200 MW beépített kapacitású, műszakilag teljesen elavult, s hosszú évek óta veszteségesen működő energetikai egységet tavaly bezárták. Ez elkerülhetetlen lépés volt, mivel a Zsil-völgyi szénbányák zömének korábbi bezárása miatt nem volt már elegendő kőszén az erőmű üzemeltetéséhez.

A megszüntetett termelési kapacitás pótlását egy gáztüzelésű erőművel tervezték megoldani, de úgy, hogy annak a létrehozása egy lejébe se kerüljön az országnak. Ezért nemzetközi versenytárgyalást írtak ki, melynek értelmében legkevesebb 91,23 millió euróért, amire még rájön az áfa, eladnák a közel 330 hektáron elterülő bezárt erőművet. Az adás-vétel feltétele, hogy az új tulajdonos saját költségén létrehozzon egy 800 MW beépített kapacitású, gázt és megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművet. Az új marosnémeti energetikai objektumot 2026-re kellene befejezni.

Májusban a Hunyad megyei prefektúra bejelentette, hogy nagy az érdeklődés a befektetés iránt, 11 cég jelezte a vásárlási szándékát, köztük kanadaiak, dél-koreaiak és jordániaiak is.

Az igazság pillanata július 15-én jött el, akkorra volt ugyanis kitűzve az árverés. A licitálás azonban elmaradt, mivel egyetlen állítólagos érdeklődő sem fizette be a részvétel feltételeként megszabott 10 millió eurót. A forgatókönyv megismétlődött július 29-én, amikor ismét megpróbálkoztak az árverés megrendezésével.

„Az árverésen egyetlen ajánlattevő sem vett részt. Az árverést megismételjük augusztus 12-én, azonos feltételekkel” – idézi az economedia.ro Emil Grost, a hőerőművet működtető Hunyad Energetikai Komplexum felszámolóbiztosát. Ha akkor sem lesznek jelentkezők, augusztus 26-án ismételten nekifutnak majd az árverésnek.

A befektetők távolmaradása minden bizonnyal annak tudható be, hogy a jelenlegi árak mellett senki nem lát fényes üzletet a gázalapú áramtermelésben. Amíg maradnak az aktuális árak, vagyis belátható időn belül valószínűleg nem kezdődik el az új erőmű építése, pedig szükség lenne rá. Románia az elmúlt években egyre inkább leépítette a szénalapú villanyáram termelést, amit nem pótolt más energiahordozókkal. Ennek az elhibázott stratégiának az eredménye, hogy az ország nettó áramexportőrből nettó importőrré vált.