Magyarország, ideális esetben, a következő évtized elején cserélheti a forintot a közös európai valutára.

Magyarország közelebb kerülhet az euróhoz, de a sikeres csatlakozáshoz nem elég egy kedvező pillanatban teljesíteni a hivatalos belépési feltételeket. Darvas Zsolt és Gene Frieda, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet elemzői friss tanulmányukban arra figyelmeztetnek, hogy a valódi próba az, működőképes marad-e a magyar gazdaság tartósan is saját kamatpolitika és önálló árfolyam nélkül.

A 2026 áprilisában megválasztott magyar kormány támogatja az euró bevezetését, és azt célozza, hogy az ország 2030 körül teljesítse a maastrichti kritériumokat. A politikai és piaci környezet szokatlanul kedvező, hiszen a magyarok mintegy 80 százaléka támogatja a belépést, a pénzpiacok pedig pozitívan reagáltak a kormányzati tervekre, írja a portfolio.hu.

A Bruegel szerint a kormány gazdasági örökségének legerősebb pontja Magyarország külső pozíciója. A folyó fizetési mérleg többlete azt jelenti, hogy a gazdaság jelenleg nem szorul nettó külső finanszírozásra.

A belső fundamentumok jóval aggasztóbb képet mutatnak. A költségvetési hiány 2026-ban a GDP 7,3 százaléka körül alakulhat, az államadósság pedig 75 százalékon áll, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2026. októberi előrejelzése szerint érdemi fordulat nélkül 2031-re 88 százalékra emelkedik.

A tanulmány egyik legerősebb megállapítása, hogy Magyarországnak nem elég a GDP 3 százaléka alá vinnie a hiányt. Ezzel ugyan lezárható a jelenlegi, hiányalapú túlzottdeficit-eljárás, de ha az ország nem tartja az EU Tanácsa által jóváhagyott – négy- vagy hétéves – nettó kiadási pályát, akkor adósságalapú eljárás indulhat ellene, ami blokkolja az euróbevezetést és az uniós források felfüggesztésével is járhat.

Az államadósság hiteles csökkentéséhez ezért 2030-ra vagy 2033-ra nagyjából 1–1,5 százalékos GDP-arányos hiányra van szükség, ami a belépés után kellő fiskális biztonsági zónát nyújtana a válságkezeléshez.

A 2026-ra várt 7,3 százalékos hiányról indulva ez komoly politikai próbatétel, a költségvetés torz szerkezete ugyanis legalább akkora gond, mint maga a deficit. Miközben a közszolgáltatások alulfinanszírozottak, az állam súlyos összegeket költ rosszul célzott támogatásokra, kamattámogatásokra, politikailag irányított beruházásokra és adminisztrációra.

A kiigazítást ezért nem fűnyíróelven, hanem a kiadások és bevételek átrendezésével kell végrehajtani.

A tanulmány szerzői szerint a 2032-es euróbevezetés elvileg megvalósítható, a menetrendet azonban a reformok előrehaladásának kell diktálnia.