Egyre kisebbek a kamatok, egyre kevésbé éri meg állampapírba fektetni
November óta fél százalékponttal csökkent az állampapírok kamata, már alig haladja meg a banki kamatok szintjét.
Ismét Tezaur kötvényeket dobott piacra a Pénzügyminisztérium. Az egy éves futamidejű, kizárólag magánemberek által vásárolható állampapírok éves kamata 3 százalék, a három éveseknél 3,30, az öt évesek esetében pedig 3,45 százalék. Ezek az elmúlt időszak legalacsonyabb kamatszintjei. 2020 végén még 3,50-4 százalékos kamatra lehetett Tezaur kötvényeket jegyezni, a januári kibocsátáskor pedig az éve hozam 3,25 és 3,75 százalék között változott.
Bár az állampapírok hozama jelenleg adómentes jövedelemnek minősül, szemben a banki kamatokkal, immár nem egyértelmű, hogy érdemesebb az államnak kölcsönözni. A finzoom.ro befektetési tanácsadási online platform adatai szerint a lejalapú bankbetétek legmagasabb éves kamatai elérik a 3,8 százalékot. Egy 5 ezer lejes betét esetén, a banki illetékek és a jövedelemadó levonása után 171 lej marad, míg a Tezaur csupán 150 lejt jövedelmez.
Arra sem lehet mérget venni, hogy az állampapírba fektetett pénz, ha nettó jövedelmet nem is hoz, legalább a reálértéket megőrzi. A Román Nemzeti Bank (BNR) előrejelzése szerint az idei infláció 2,1 százalék lesz. Ha ez valóra válik, akkor a Tezaur kötvényekbe fektetett pénz valós értéke csekély mértékben, de nőni fog. Azonban a 2021-es gazdasági/pénzügyi kilátásokat nagyban befolyásolják olyan tényezők, melyek alakulása megjósolhatatlan, ezért a BNR plusz-mínusz 1,6 százalékos hibahatárt adott meg. A legrosszabb forgatókönyv esetén tehát 3,7 százalékos is lehet az infláció, ami már jóval nagyobb az államkötvények hozamánál.
A Pénzügyminisztérium nem csak a lakossági megtakarításokra vetett szemet, a bankoktól is vett fel kölcsönt, 2,1 milliárd lej értékben. A 2022-ben kifutó hitelekre 1,6, míg a hatéves futamidejűek után évi 2,3 százalékot fizet az állam.