A bankok már csak 6,1-6,5 százalékos növekedésre számítanak a korábbi 7,3-7,5 helyett.

Nagy kár, hogy gazdasági növekedésből nem rendeznek negyedévenként Európa-bajnokságot, most ugyanis miénk volna az aranyérem. A harmadik negyedévben Romániában volt a legnagyobb a gazdasági növekedés az Európai Unióban, a szezonálisan kiigazított érték kereken 8 százalék. Ez alátámasztani látszik azt, amit a PNL-s propaganda gőzerővel próbál az emberek agyába sulykolni, hogy fantasztikusan teljesít a gazdaság, a rideg valóság azonban az, hogy az adat csalódáskeltő, jóval elmarad a szakemberek várakozásaitól.

Kapcsolódó

Elmaradt a gazdasági növekedés a kormányfő várakozásaitól

A második félévben 13,6 százalékos volt a növekedés, alig valamivel magasabb az EU átlagánál.

gazdasági növekedés GDP

„A teljesítmény mélyen a várakozások alatti, egy romló gazdaság képét mutatja. Lényegében, ha kivesszük a mezőgazdaságot, akkor becsléseink szerint a bruttó hazai termék (GDP) csökkent a második negyedévhez képest. Az ipar és az építőipar gyengén mennek, csökkenést mutatnak, előbbi főleg az autóipar ellátási nehézségei miatt” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.  

A gazdasági elemzők zöme kétszámjegyű növekedést várt, a Raiffeisen Bank például 10,5 százalékra számított. „… nagyon optimista növekedési forgatókönyveink voltak, főleg abból a meggyőződésünkből kifolyólag, hogy sikerül(t) ellenőrzés alatt tartani a járvány. Kiderült, hogy nem így van. A globális ellátási láncok megszakadása Romániát is sújtja. Az export nem megy jól, mert válságban van az autóipar is. Az infláció nagy, ami csökkenő fogyasztáshoz fog vezetni, ez pedig visszafogja a növekedést, mivel Románia gazdasága nagyban támaszkodik a fogyasztásra. Erre rátevődik az energia válság is” – mondja Dragoș Cabat pénzügyi elemző.

Túlfűtött gazdaság

A harmadik félév adatai főleg azért aggasztóak, mert az elkövetkező hónapok kilátásai nem fényesek. „Az ősz és a tél folyamán a gazdaság növekedése csökkenni fog, az infláció 8 százalékra nőhet, a politikusok pedig egész mással foglalkoznak, mint azokkal a sürgős dolgokkal, amiket meg kellene oldani. Már beszélhetünk a gazdaság túlfűtöttségéről. A növekedés meghaladja a potenciált, a deficitek pedig nagyon, ez a tökéletes koktél a gazdaság túlfűtöttsége számára” – véli Florian Libocor, a BRD vezető közgazdásza.

A bankok kivétel nélkül lefelé módosították az éves gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisaikat. Korábban az ING és a Raiffeisen voltak a legoptimistábbak, egyaránt 7,5 százalékos növekedést vártak, most már azonban csak 6,5, illetve 6,2 százalékosat. A BCR 1 százalékkal módosította lefelé 7,4 százalékos előrejelzését. A leginkább borúlátó forgatókönyv a Transilvania Banké, amely már csak 6,1 százalékos növekedéssel számol a korábbi 7,3 százalékos előrejelzés helyett.

A BCR a 2022-es prognózisát is módosította, 4,5 százalékról 4-re, míg a Raiffeisen Bank egyelőre kitart a 4,7 százalékos jóslata mellett. Ionuț Dumitru ugyanakkor megjegyzi, hogy a gazdaság jövő évi teljesítményét nagyban befolyásolja a járványhelyzet és az energiaárak alakulása, valamint a jövendő kormány intézkedései.

2020 harmadik negyedévében a gazdaság teljesítménye 5,7 százalékkal maradt el a 2019-es szinttől. Idén 8 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy aszóban forgó időszakban 1,84 százalékkal volt nagyobb a GDP, mint 2019-ben.

(Nyitókép: AdobeStock)