A volt kommunista blokk országai közül Romániában fejlődött leglassabban a gazdaság. A rendszerváltás első évtizedében tragikus volt a lemaradás, ellenben 2000 óta a növekedés ritmusa gyorsabb idehaza, mint Magyarországon, Lengyelországban vagy Csehországban.

A régió országai közül Románia fejlődött a leglassabban a kommunizmus bukása óta, derül ki az Életminőséget Kutató Intézet tanulmányából, amit a közelmúltban, Bukarestben megtartott, A GDP-n túl: emberi fejlődés és jólét című konferencián mutattak be.

1989-ben Románia bruttó nemzeti terméke 42,6 milliárd euró volt, a feleakkora lakosságú Magyarországé pedig 22,6 milliárd. 2016-ra a román GDP megnégyszereződött, 169,4 milliárd eurót tett ki, a magyar azonban ötszörösére, 113,5 milliárd euróra nőtt. A térség országai közül Lengyelország és Csehország gazdasága teljesített legjobban az elmúlt bő negyedszázadban, előbbi GDP-je 6,3, utóbbié 6,7-szerese a rendszerváltáskor mért értéknek.

Nálunk még az EU legszegényebb országa, Bulgária is gyorsabb ütemben fejlődött, a déli szomszédnál 4,1-szeres volt a fejlődés mértéke. Az adatok részletesebb elemzéséből az derül ki, hogy Románia számára a rendszerváltás első évtizede volt katasztrofális, fejlődés helyett gazdasági visszaesést hozott. 2000-ben a bruttó hazai termék csupán 40,8 milliárd euró volt, vagyis kevesebb, mint a Ceaușescu-éra utolsó évében.

Miközben Románia visszafejlődött, a volt kommunista blokk minden országában növekedett a gazdaság, Lengyelországban kb. 100, Magyarországon és Csehországban pedig 120 százalékkal. Az azóta eltelt időszakban azonban Románia produkálta a leglátványosabb növekedést, a GDP több mint négyszeresére nőtt. Ugyanazon időintervallumban a térség legfejlettebb államában, Csehországban háromszorosára nőtt a bruttó hazai termék, Magyarországon pedig csak kb. 120 százalékos volt a fejlődés. 

Még mindig nagy a lemaradás

Az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett látványos fejlődés ellenére Románia jelenleg jobban le van maradva a kontinens nyugati feléhez képest, mint 1989-ben volt. Jelenleg idehaza ez az érték 8000 euró körül van, ami negyede a német és a francia adatnak.

„Tudomásul kell vennünk, hogy a rendszerváltást követő átmeneti időszak véget ért, s amit létrehoztunk, az Európa legvégletesebb, legkisebb egyensúlyt mutató gazdasága és társadalma. Jelenleg a románoknak csupán 59 százaléka elégedett az életével, míg az EU 15 legfejlettebb államában ez az arány 83 százalék” – mondta a konferencián Cătălin Zamfir akadémikus, szociológus.

Az egy főre eső GDP nem tükrözi teljesen objektívan egy ország gazdasági állapotát, fejtette ki Șerban Toader, a KPMG auditáló- és pénzügyi tanácsadó cég munkatársa, Románia tényleges lemaradása valójában kisebb, mint az ebből a mutatóból következne. A vásárlóerőhöz arányított egy főre eső GDP szerint a német és a francia gazdaság fejlettsége csak duplája, nem pedig négyszerese a romániainak.

Hasonló helyzetet sugall az EU által használt uniós regionális fejlődési index is, melynek kiszámításában a GDP mellett figyelembe veszik a közegészségügy, az infrastruktúra és a természeti környezet állapotát, a közbiztonságot és a közoktatás helyzetét is. Románia indexe 47, Franciaországé 67, Németországé pedig 72, ami azt jelenti, hogy az előnyük velünk szemben legfeljebb másfélszeres. Ezen kritériumrendszer alapján Európa legfejlettebb országa Svédország, melynek fejlettségi indexe 81.

Szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy az egy főre eső GDP Romániában a kedvezőtlen gazdasági struktúra miatt nagyon alacsony: az aktív lakosság 27 százaléka dolgozik a bruttó hazai termék 4 százalékát előállító mezőgazdaságban.