A közbirtokosságok több mint két évtizede helytelenül adóznak, és emiatt jelentős összegektől esnek el – állítja Debreczeni László adótanácsadó. Szerinte ha a közbirtokosságok statútumát módosítanák, a szervezetek mentesülhetnének a társasági adó és bizonyos esetekben az áfa fizetése alól, így több pénz maradhatna a helyi közösségek fejlesztésére.

„A törvény szempontjából a közbirtokosságok több mint húsz éve rosszul adóznak, de nem merik meglépni a korrekciót, mert tartanak az ellenőrzésektől” – mutatott rá a Maszolnak nyilatkozva Debreczeni László.

A szakember szerint a probléma gyökere az, hogy a közbirtokosságok úgy adóznak, mintha a tagok tulajdona a közbirtokosság tulajdona lenne, holott jogilag ez nem így van.

Statútumot kellene változtatni

„Ez ahhoz hasonlítható, mintha valaki rábízná másra, hogy adja el az autóját, majd végül a közvetítőtől hajtanák be az adót, pedig a jármű nem is az övé. Pontosan ez történik most a közbirtokosságokkal” – mondta az adótanácsadó.

A jelenlegi gyakorlat szerint, amikor a közbirtokosság eladja a fát, az adóköteles jövedelemnek minősül, és a szervezet 16 százalék társasági adót, valamint bizonyos esetekben 21 százalékos áfát is fizet. Ez összesen a bevétel 37 százaléka is tud lenni, ami az államkasszába kerül, holott ez az összeg a közösségeknél is maradhatna.

„A fa eladásából származó jövedelem valójában nem a közbirtokosságé, hanem a tagoké. Az osztatlan tulajdonból származó jövedelem természetes személyek esetében nem adózik 20 köbméter/év szintig – így a közbirtokosságok akár nulla adóval is működhetnének” – magyarázta Debreczeni László.

Meglátása szerint a probléma forrása a statútumok megfogalmazása, amelyekben jelenleg az szerepel, hogy a faeladásból származó bevétel a közbirtokosság saját jövedelme.

„Az adóhivatal rögtön erre hivatkozik, hiszen ez van leírva az alapszabályzatba. Az első lépés az lenne, hogy a statútumokat módosítsák, és egyértelműen beleírják: a faeladásból származó összeg nem a közbirtokosság jövedelme, hanem a tagoké” – mondta az adótanácsadó.

Debreczeni szerint a közbirtokosságok jövedelme kizárólag az a pénz, amit a tagoktól a működés fedezésére szednek be. Ha a beszedett összeg pontosan fedezi a kiadásokat, akkor nem marad adózandó nyereség.

„Az átállás valóban átvilágítással járhat, de megérné, hiszen utána nemcsak hogy nem kellene adót fizetniük a faeladásból származó jövedelem után, hanem akár visszamenőleg öt évre is visszaigényelhetnék a befizetett adókat” – tette hozzá.

Debreczeni László szerint a jogi keretek adottak, csupán a statútumokat kellene helyesen megfogalmazni és alkalmazni, hogy a közbirtokosságok a valódi tulajdonviszonyoknak megfelelően adózzanak – vagy épp mentesüljenek az indokolatlan terhek alól.

A közbirtokosságok nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi és közösségi értéket is képviselnek

Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke 25 évvel ezelőtt részese volt annak a parlamenti képviselői csoportnak, amely nagy ellenszélben kidolgozta az erdők visszaszolgáltatásának és a magánerdészetek működésének módját Ráduly Róberttel, a néhai Birtalan Ákossal, Kelemen Attilával és Tánczos Barnával együtt. Akkor Bukarestben még a közbirtokosság fogalmát is alig értették.

A törvényes lehetőségeket ezelőtt húsz-huszonöt évvel ezelőtt alakították ki, azóta változott a világ, változnak a szabályok, időszerű, hogy a pénzügyi szakemberek átgondolják a közbirtokosságok szabályozását, és olyan változásokat eszközöljenek, melyek hatékonyabbá teszik a közbirtokosságok működését, mondta a Maszol megkeresésére a tanácselnök.

Hangsúlyozta, hogy a közbirtokosság nem állami vagy községi tulajdon, hanem magántulajdon, amelyet több gazda közösen használ: „A közbirtokosság több, akár több száz magánember közös tulajdona, akik meghatározott részarányban részesednek a jövedelemből: attól függően kinek hány része van ebben a közös tulajdonban. Ez egy több évszázados intézmény, amely nemcsak a székely emberek megélhetéséhez járult hozzá, hanem mindig is fontos közösségi szerepet töltött be.”

Tamás Sándor konkrét példákat is említett: „Sok esetben a közbirtokosság segítette a falu szegényebb embereit, támogatást nyújtott tűzeset vagy más kár esetén, de az egyházakat is támogatta – Papolcon például az ortodox templom harangját a közbirtokosság finanszírozta.”    De más közösségi eseményeket is finanszírozták, például karácsonykor gyerekeknek ajándékot vásároltak. A közbirtokosságoknak régen nemcsak erdőik voltak, hanem beltelkeik is, melyeket tagok és a közösség hasznára fordítottak.

Amikor az RMDSZ-nek sikerült a 1/2000-es törvény megjelenése után    újraindíttatnia    a közbirtokosságokat, hasonlóképpen kezdtek el működni, mint az elődeik.  

A tanácselnök szerint a közbirtokosságok tevékenysége ma is meghatározó Székelyföld gazdaságában: nemcsak tűzifát és épületfát biztosítanak a falusi embereknek, hanem osztalékot is adnak, munkahelyeket teremtenek, és magánerdészeti hivatalokat, saját fakitermelő vagy fafeldolgozó vállalkozásokat működtetnek, így nemcsak irodai személyzetet, hanem munkásokat is foglalkoztatnak. „A magánerdészetekben székely erdészek, technikusok és mérnökök dolgoznak – szakmailag, felelősséggel irányítva a tevékenységet. A közbirtokosságok szakmai kisugárzása többrétegű, nemcsak a létük, hanem az okos gazdálkodás is. A közbirtokosságok nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi és közösségi értéket is képviselnek” – tette hozzá Tamás Sándor.