A Pénzügyminisztérium meg akarta szüntetni, azonban a PSD ragaszkodott a fenntartásához. A versenyszféra egyöntetű véleménye, hogy ez az adótípus csökkenti a cégek beruházási hajlandóságát, egy székely üzletember szerint diszkriminatív is.

Az egymást váltó bukaresti kormányok évek óta keresik a megoldást, hogyan tudnák hatékonyabban adóztatni a multinacionális vállalatokat, megakadályozva, hogy a nyereséget kivigyék az országból. 2023-ban az árbevétel után fizetendő forgalmi adóban (románul IMCA, az angol szaknyelvben turnover tax) vélték megtalálni a csodaszert, ami aztán látványosan csődöt mondott. Ezt egy hónappal ezelőtt maga Alexandru Nazare ismerte el, mondván a remélt 5-7 milliárd lej bevétel helyett minössze 1,2 milliárdot eredményezett. A pénzügyminiszter akkor bejelentette, hogy azt az adót kivezetik, egy olyannal helyettesítve, mely az éves árbevétel 3 százalékában szabja meg a cégcsoporton belüli, menedzselési- és tanácsadási költségként, illetve szellemi tulajdon utáni jogdíjként leírható kiadásokat. A kormány által felelősségvállalással elfogadott intézkedéscsomagban az eredetileg javasolt 3 százalék helyett 1 százalék szerepelt.

A nagy meglepetést azonban az jelentette, hogy az új adótípus bevezetésével párhuzamosan, a kormány, a PSD nyomására, úgy döntött, érvényben marad a forgalmi adó. Ezt az 50 millió eurónál nagyobb éves árbevételt elérő vállalatoknak kell fizetniük, az értéke a forgalom 1 százaléka. A lépes nehezen érthető, főleg annak a fényében, hogy Alexandru Nazare azt mondta róla, „nem érte el a multik érzékeny pontjait, hanem a teljes gazdasági tevékenységükre mért csapást”. Úgy tűnik, a PSD szakpolitikusait nem zavarja, hogy a jövő évtől az adó már főleg a hazai tőkével működő cégeket fogja megnyomorítani, amelyeknek a sorsát, legalábbis a retorika szintjén, annyira a szívükön viselik.

Méreg a gazdaság számára

Amint az várható volt, a forgalmi adó fenntartása heves reakciót váltott ki a versenyszféra részéről.  

„Ez a forgalmi adó egy méreg, amit a politikusok fecskendeztek bele a gazdaságba. Állami támogatás nélkül egyetlen épeszű beruházó sem fog Romániában befektetni. Képzeljük magunkat egy multinacionális vállalat vezérigazgatójának a helyébe, aki számára adott a lehetőség, hogy különböző országokba fektessen be. Megnézi az elemzéseket, s látja, hogy Romániában már azelőtt adót fizet a profit után, hogy nyereséget termelne. Hová megy? Nem Romániába, hacsak a kormány nem csalja ide egy jelentős állami támogatással” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Gabriel Biriș ügyvéd, a Romániai Üzletemberek Egyesületének az alelnöke.

Tizenkét munkáltatói szervezet közös állásfoglalásban kritizálta az ICMA fenntartását. „Az üzleti szféra reprezentatív szervezetei kifejezik aggodalmukat az ICMA, egy olyan adóztatás fenntartása miatt, ami elbátortalanítja a befektetéseket, rontja a versenyképességet, negatívan érinti a román és a külföldi befektetéseket egyaránt. (…) Az ICMA ellentétes az adópolitikai jó gyakorlatokkal és nemzetközi szabványokkal, amelyek a profiton, nem pedig az árbevételen alapulnak. Az üzleti szféra létfontosságúnak tartja az ICMA megszüntetését a gazdasági stagnálás irányába mutató folyamat megfordításához” – olvasható a dokumentumban.

Az autógyártók mintegy 170 vállalatot tömörítő egyesülete (ACAROM) nem csupán a forgalmi adót kritizálja, hanem a bukaresti kormány kapkodását és az adópolitika teljességgel kiszámíthatatlan voltát. „Egy hét alatt láthattuk az ICMA kivezetését és újbóli bevezetését, pluszban pedig egy új adófajtát. Ez a romániai politikai/gazdasági/adózási környezet határozatlanságának és kiszámíthatatlanságának a bizonyítéka, amelynek nagyon negatív hatása lesz az üzleti/beruházási folyamatokra. A jelenlegi projekteket nem folytathatjuk egy nem kiszámítható és nem versenyképes adókörnyezetben” – nyilatkozta Mihai Bordeanu, az ACAROM elnöke.

Az online kereskedőknek sincs egy jó szavuk sem a forgalmi adóról. „Csökkenti a cégek beruházási képességét, korlátozza a versenyképességet és plusz nyomást helyez a fogyasztókra. Az elektronikus kereskedelemben, ahol a nettó profit gyakran 1 százalék alatt van, az árbevételre kivetett adó veszteségessé teszi a cégeket és blokkolja a hatékonyság és digitalizáció számára fontos projekteket” – olvasható az evomag és a Vexio közös közleményében.

Korábban Pál Dénes, az egyik legnagyobb székelyföldi vállalat, a Melinda cégcsoport alapítója levélben fordult a bukaresti kormányhoz, a forgalmi adó eltörlését szorgalmazva. A székelyudvarhelyi üzletember diszkriminatívnak tartja az adót, mert azt csak a nagyvállalatoknak kell fizetniük, ráadásul akkor is, ha épp veszteségesek. Pál Dénes nem kapott választ a kormány illetékeseitől.

Nem a típusával van baj, hanem a mértékével

Tánczos Barna sem tartozik a forgalmi adó feltétlen hívei közé, legalábbis nem annak jelenlegi formájában. „Ennek az adónak nem a típusával van baj, hanem a mértékét kell úgy megállapítani, hogy ne legyen kedvezőtlen hatása a beruházásokra” – nyilatkozta a miniszterelnök-helyettes a Maszolnak. Véleménye szerint a jelenlegi 1 százalék helyett az volna jó, ha az 50 millió eurónál nagyobb árbevételt elérő cégek az éves forgalmuk 0,5 százalékát fizetnék be az államkasszába.

„Az RMDSZ olyan adózást akar, ami nem nyomorítja meg a hazai vállalatokat, nem rettenti el őket a beruházástól” – hangsúlyozza Tánczos Barna. Elismeri, hogy a jelenlegi adókulcs hátrányos egy sor olyan ágazatban, például a kiskereskedelemben és az autóiparban, ahol jellemzően alacsony a profitráta. A miniszterelnök-helyettes elárulta, van egy megegyezés a koalícióban, hogy az ősz folyamán visszatérnek a vállalati adóztatás ügyére. „Remélem, hogy 2026-ra egy méltányos, szolid rendszert vezetünk be” – mondja a miniszterelnök-helyettes.  

Kapcsolódó

Nem lenne szükség megszorításokra, ha képesek lennénk behajtani az áfát

Románia az Európai Unióban az utolsó helyen áll az adóbehajtás hatékonyságának a tekintetében.

adózás áfacsalás ÁFA adóbehajtás megszorítások

A cégeknek az árbevételen alapuló adóztatása napjainkban nem elterjedt. Az Európai Unió elődje, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás a 70-as években helyettesítette a forgalmi adót az áfával. Az áfabehajtás hatékonyságának tekintetében Románia az utolsó helyen áll az Európai Unióban, s az utóbbi években végrehajtott digitalizálás ellenére elmaradt a várt látványos előrelépés. Ha az adóhatóság (ANAF) az uniós átlagszinten volna képes beszedni az áfát, akkor fel sem merült volna a forgalmi adó bevezetése, az államháztartás állapota is sokkal jobb volna.