Csúcson a székelyföldi ingatlanárak – Vásároljunk vagy béreljünk?
.jpg)
Székelyföldön továbbra is a valaha mért legmagasabb árakon mozognak az ingatlanok, a szakértő szerint nem várható árcsökkenés, amíg a bankok aktívan hiteleznek.
Szabó Lehel, a csíkszeredai Well Ingatlanügynökség vezetője a Maszol megkeresésére elmondta, a piac stabil, a kereslet még mindig meghaladja a kínálatot, és a megfelelően árazott ingatlanok gyorsan elkelnek – de befektetésként ma már kevesen mernek vásárolni.
Nagyobb a kereslet, mint a kínálat
Szabó Lehel szerint a székelyföldi ingatlanpiac jelenleg a csúcson van, és bár a vásárlók megfontoltabbak lettek, az árak egyelőre nem mozdulnak lefelé. „Székelyföldön az áfaemelés csak közvetetten hat a piacra, hiszen az áfa a cégeket terheli.
A térségben az eladók többsége magánszemély, nagyon kevés a fejlesztő, aki új építésű ingatlanokat kínálna. Az általános áfaemelés azonban csökkenti a vásárlóerőt, és ez előbb-utóbb begyűrűzik majd a ingatlanpiacra is” – részletezte Szabó Lehel. Mint kifejtette, ha az embereknek a megemelkedett árak, költségek miatt kevesebb pénzük marad hiteltörlesztésre, megtakarításra, akkor ingatlant is nehezebben vásárolnak majd.
A kereslet-kínálat arányában egyelőre nem történt eltolódás, a piac nem fordult negatív irányba. „Továbbra is nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Az emberek óvatosabbak, többet gondolkodnak, több ingatlant megnéznek, mielőtt döntenek, de a reálisan árazott lakásokra mindig akad vevő. A túlárazott ingatlanok viszont akár hónapokig is a piacon maradnak érdeklődő nélkül.”
Kapcsolódó
Szabó Lehel szerint nincs számottevő különbség a városi és falusi ingatlanok iránti érdeklődésben. „Amit rendes piaci áron kínálnak, azt eladják – a mérleg nem billen egyik irányba sem” – mondja.
Az árak azonban továbbra is magasan vannak: városi új építésű tömbházlakásoknál a négyzetméterár 1 700–1 800 euró, de a helyszín és a minőség függvényében 1500-tól akár 2000 euróig is terjedhet. A falusi új építésű házak esetében 800–900 euró a négyzetméterenkénti ár, míg a régi, távolabbi településeken lévő házak ára 500–600 euró körül mozog.
A telekpiacon pedig csak az iránt van érdeklődés, amelyikre kiadható az építkezési engedély – márpedig például Csíkszereda környékén sok helyen hiányzik a rendezési terv, így ezek a területek egyelőre nem kelendők.
Az albérletpiac stabil, az egyetemisták érkezése idején megugrik a kereslet, de alapvetően nincs jelentős kilengés, a kereslet tartósan nagyobb, mint a kínálat.
A bankhitelek tartják csúcson az ingatlanárakat
A szakember szerint a pandémia idején is sokan hitték, hogy elérte a csúcsot a piac, de az árak azóta is emelkednek. „Amíg a bankok rugalmasak, és van jelzáloghitel a piacon, addig lesz kereslet is. Ha ezek a lehetőségek megszűnnek, a piac megtorpan, és visszafordul. Már most is tapasztalható, hogy kevesebben vásárolnak hitelből, mint készpénzzel. De amíg a bank adja a hitelt, addig a piac nem fordul vissza” – foglalta össze.
„A legtöbben ma is arra törekednek, hogy saját ingatlanjuk legyen, hogy a telekkönyvben az ő nevük szerepeljen” – mondja Szabó Lehel. Ugyanakkor az utóbbi időben megnőtt a hitelből vásárlók aránya. Bár továbbra is vannak külföldről hazatérő fiatalok, akik megtakarításaikból vásárolnak, a banki finanszírozás ma már meghatározó.
„Szemmel láthatóan nőtt a hiteles vásárlások száma. Az ügynökségen keresztül lezajlott tranzakciók között ma sokkal nagyobb arányban vannak a hitelből vásárlók, mint tavaly ilyenkor” – mondja.
A befektetők ezzel szemben most inkább eladnak, mint vásárolnak. „Ilyen piaci csúcson nem éri meg befektetni. Csak ritkán, ha különlegesen jó ajánlat adódik, akkor lépnek. A jelenlegi helyzetben csak saját használatra érdemes vásárolni.”
Szabó Lehel konkrét példát is említ: „Ha valaki százezer eurós hitelt vesz fel, a havi törlesztése 500–550 euró, viszont egy ilyen ingatlant nem lehet ennyiért kiadni bérbe. Egyszerűen nem térül meg.”
Kapcsolódó
Béreljünk vagy vásároljunk?
Amikor valaki a bérlés és a hitelből történő vásárlás között dönt, a legfontosabb szempont a saját gazdasági helyzete, véli Ramona Ursu ingatlanszakértő. Ha valaki lakáshitelt szeretne felvenni, először is meg kell győződnie arról, hogy a fizetése és az előleg elegendő ahhoz, hogy a bank megítélje a kölcsönt, és hogy a törlesztés később ne váljon elviselhetetlen teherré, idézi a szakértőt a Panorama.
Ugyanakkor Ursu azt mondja, hogy sokan még akkor is inkább a bérlést választják, ha a fizetésük lehetővé tenné, hogy hitelből megvásárolják a vágyott otthont.
„Vannak, akik annak ellenére, hogy megengedhetnék maguknak, mégis inkább bérelnek, mert ez valamiféle rugalmasságot ad, amit egy saját lakás megvásárlásával már nehezebb megőrizni. Ha drágább lakást bérelsz, és szükség esetén egyszerűen visszaléphetsz egy olcsóbb, kisebb ingatlanba. De ha már megvetted a saját házadat, nem igazán fogsz nekiállni kiadni, hogy te magad egy kisebbe költözz” – magyarázza.
Ursu szerint a legfontosabb döntési szempontok a vásárlás és a bérlés között az, hogy milyen erőforrásokkal rendelkezünk, és hogyan képzeljük el az életünket a következő években – például szükségünk van-e rugalmasságra, vagy inkább stabilitásra vágyunk.
Jobban megéri vásárolni – de csak megfontoltan
Bár nincsenek friss adatok, Daniel Crainic ingatlanszakértő szerint korábbi elemzések és szimulációk alapján – figyelembe véve az ingatlanok értéknövekedését, a piaci trendeket, a bérleti díjak és törlesztőrészletek emelkedését, illetve a tulajdon értékének hosszú távú növekedését – 30 éves időtávon a vásárlás általában előnyösebb, mint a bérlés.
„Ha a végén összeadjuk, mégiscsak jobban jár az, aki vásárol, mint aki bérel, hiszen a futamidő végén marad egy saját ingatlana. Persze nem minden áron. Ha a hitel miatt annyira romlik az életszínvonalad, hogy minden jövedelmed a törlesztésre és az alapvető szükségletekre megy el, akkor még nem vagy felkészülve a hitelre. Ilyenkor sokkal jobb, ha bérelsz – az biztonságosabb és rugalmasabb megoldás” – idézi Crainic magyarázatát a Panorama.
Hozzáteszi: a döntés teljes mértékben az egyéni pénzügyi helyzettől és az élethelyzettől függ.
Ramona Ursu ehhez kapcsolódva elmondta, hogy gyakran tanácsolja ügyfeleinek, gondolják végig a jövőre vonatkozó forgatókönyveket, mielőtt hitelt vesznek fel. „A legbölcsebb, ha félreteszed legalább hat hónapnyi törlesztőrészlet árát, hogy ha elveszíted a munkahelyed, legyen miből átvészelni az időszakot. Emellett érdemes végiggondolni, mi a legrosszabb forgatókönyv, ami megtörténhet, és hogyan reagálnál rá – így nem érhet váratlanul semmi” – mondja Ursu.
Szerinte fontos előzetesen előminősíttetni a jelzáloghitelt, még mielőtt valaki ingatlanokat kezdene nézegetni, mert ez nagy biztonságot ad és reálisabb kereteket szab a döntésnek.
Tizenöt év alatt az európai ingatlanárak 55 százalékkal emelkedtek
Az Eurostat adatai szerint Románia 2023-ban az első helyet foglalta el az Európai Unióban a lakástulajdonosok aránya alapján – 95,6%, amelyet Szlovákia (93,6%) és Horvátország (93,2%) követett. A tulajdon típusát tekintve ugyanezen adatok azt mutatják, hogy a tulajdonosok 63,7%-a háztulajdonos, 36,1%-a lakástulajdonos, míg 0,2%-uk egyéb típusú ingatlannal (pl. lakókocsival, nyaralóval stb.) rendelkezett.
Az Eurostat egy másik elemzése szerint az EU-ban az ingatlanárak 2010 és 2024 vége között 55,4%-kal emelkedtek, és továbbra is növekvő tendenciát mutatnak, akárcsak a bérleti díjak.
Romániában a bérleti díjak emelkedése 2010 és 2025 első negyedéve között gyorsabb ütemű volt, mint az ingatlanáraké. Az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) adatai szerint az ingatlanpiac enyhe lassulást mutatott az előző évhez képest.
2025 első hat hónapjában kevesebb ingatlant értékesítettek – 7 543-mal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az ingatlanhitelek száma 2025 júniusában 27 235 volt országos szinten, ami 2 061-gyel több, mint 2024 júniusában.
A statisztikák szerint 2025 júniusában országos szinten 49 193 telket, házat és lakást értékesítettek, ami 1 541-gyel kevesebb, mint májusban, ugyanakkor 3 475-tel több, mint 2024 júniusában.
Ez év júniusában a bérleti díjak szintje Romániában stabil maradt az előző hónaphoz képest.
Ugyanakkor az országos bérleti díjak átlagosan 5 százalékkal voltak magasabbak 2025 júniusában, mint 2024 júniusában.
CSAK SAJÁT
