Brüsszeli tisztviselők arra szólították fel az Európai Unió tagállamainak kormányait, hogy kerüljék a túlzott állami támogatásokat az üzemanyagárak emelkedésének ellensúlyozására. Figyelmeztetésük szerint az iráni háború által kiváltott gazdasági sokk könnyen fiskális válsággá fajulhat.

Az Európai Bizottság (EB) a tagállamokkal folytatott egyeztetéseken hangsúlyozza, hogy az energiatámogatásokat, az adócsökkentéseket és az árplafonokat időben és alkalmazási körükben is korlátozni kell – számolt be a The Irish Times a tárgyalásokat ismerő forrásokra hivatkozva. Brüsszel célja, hogy elkerülje a 2022-es energiaválság megismétlődését, amely jelentősen növelte az inflációt és a költségvetési hiányokat, tájékoztat a Digi24.ro.

„Ez a Bizottság egységes törekvése” – nyilatkozta Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa a Financial Timesnak. Mint elmondta: „Ami a gazdaság egyik szektorában történik, az könnyen átterjedhet az egész társadalomra.”
Számos ország – köztük Írország, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország – már csökkentette az üzemanyagokra kivetett adókat, míg más államok az uniós állami támogatási szabályok lazítását sürgetik. Róma emellett a fiskális korlátok enyhítéséért is lobbizik, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson a tagállamok számára. Románia például plafont vezetett be az üzemanyagok kereskedelmi árrésére, és csökkentette a gázolaj jövedéki adóját.
A Bizottság technikai tanácsadást és támogatást nyújt a tagállamoknak az alkalmazni kívánt intézkedések kidolgozásához, a rendelkezésre álló költségvetési mozgástér keretein belül – tette hozzá Jorgensen.

Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai következtében Európában mintegy 60 százalékkal emelkedtek az olaj- és gázárak, ami komoly aggodalmakat kelt a dízel- és repülőgép-üzemanyag hiányával kapcsolatban. A biztos szerint a konfliktus „óriási kockázatot jelent a magasabb infláció irányába, annak minden negatív következményével együtt”.

Az Európai Bizottság „koordinációra és körültekintésre” szólította fel a tagállamokat az energiaárak enyhítését célzó intézkedések kapcsán. A tisztviselők attól tartanak, hogy a konfliktus hatására az EU hat éven belül a harmadik gazdasági válságával nézhet szembe, a Covid–19 világjárvány és a 2022-es orosz–ukrán háború után. Ezek az események jelentős állami ösztönzőprogramokat indítottak el, amelyek növelték az államadósságot.

A bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya az EU-ban a 2019 végi 77,8 százalékról tavaly év harmadik negyedévére 82,1 százalékra emelkedett a legfrissebb adatok szerint.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a múlt hónapban kijelentette: a célzott kormányzati intézkedések segíthetnek enyhíteni a sokkot, például az energiafogyasztás csökkentésével és az alacsony jövedelmű háztartások támogatásával. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a „széles körű és tartós intézkedések” visszaüthetnek, mivel túlzott keresletet generálhatnak és fokozhatják az inflációt. A döntéshozókat „ideiglenes, célzott és testre szabott” lépésekre ösztönözte.

Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági biztosa arra kérte a pénzügyminisztereket, hogy kizárólag rövid távú, „koherens” vészintézkedéseket fogadjanak el. Figyelmeztetett: a túlzott költekezés „súlyos fiskális következményekkel” járhat. „Korlátozott a költségvetési mozgásterünk, ezért minden intézkedésnek ideiglenesnek és célzottnak kell lennie” – hangsúlyozta.

Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter szerint „elkerülhetetlen”, hogy Brüsszel rugalmasabban alkalmazza a költségvetési hiányt 3 százalékban maximalizáló szabályokat. Olaszország nemrég meghosszabbította az üzemanyagokra kivetett „ideiglenes” 20 százalékos jövedéki adót, miközben a 2025-ös költségvetési hiány elérte a GDP 3,1 százalékát.

Németország, Spanyolország, Olaszország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei közösen javasolták, hogy az EU vezessen be különadót az energiacégek rendkívüli nyereségére, ezzel csökkentve az európai gazdaságra és a lakosságra nehezedő terheket. A javaslat a 2022-es intézkedésekhez hasonló bevételi plafont tartalmazna az energiavállalatok számára.

A Bizottság ugyanakkor figyelmeztette a tagállamokat, hogy az esetleges támogatásoknak összhangban kell maradniuk az EU zöld átállási céljaival és a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésével.

„Egy ilyen válságban előfordul, hogy olyan területeket is támogatnunk kell, amelyeket normál esetben nem tennénk, de ezt csak rövid távon szabad megtenni. Ellenkező esetben az emberek megfagynának, vagy leállna a termelés” – fogalmazott Jorgensen.