A literenkénti 10 lejes árból 4,5 lej az államkasszába kerül, amiből a kormány egy banit sem hajlandó engedni, hogy ne veszélyeztesse az államháztartási konszolidációt. A Maszolnak nyilatkozó közgazdász szakember szerint érthető, hogy a kormány nem hajlandó feláldozni az adóbevételek egy részét az üzemanyagok árcsökkentésének oltárán, mivel a legfontosabb célkitűzése az államháztartás fenntarthatóvá tétele.

A román kormány a közelmúltig nem sok jelét adta, hogy izgatná az üzemanyagáraknak a hónap elején kezdődött meredek emelkedése. Más kormányok már rég meghozták az árak kordában tartását és nem utolsó sorban a közvélemény megnyugtatását célzó intézkedéseket, mire a Bolojan-kabinet is lépett. Ráadásul a hazai intézkedésekben nincs sok érdemleges, az átlagember által a tankolásnál érzékelhető hatásuk nem lesz.

A március 26-án elfogadott sürgősségi kormányrendelet legfontosabb előírása, hogy a tavalyi átlagértékre korlátozza az üzemanyagokra alkalmazható árrést, ami, többek között azt az illúziót hivatott kelteni, hogy a kőolajipari vállalatok a ludasok a drágulásban, ők kaszálnak nagyot a horribilis árakon. Távol áll tőlem a naiv elképzelés, hogy az ágazati cégek ne profitálnának az aktuális piaci helyzetből (is), azonban számokkal igazolható tény, hogy a méregdrága üzemanyag messze legnagyobb közvetlen haszonélvezője az államháztartás.

A gázolaj esetében január 1. óta a literenkénti jövedéki adó 2,80 lej. Ez fix összeg, független az üzemanyag árától. Az áfa értéke ellenben annál nagyobb, minél drágább az üzemanyag, ráadásul a jövedéki adó után is kell áfát fizetni. Jelen pillanatban a gázolaj literje hozzávetőleg 10 lejbe kerül a kutaknál, amiből az önköltségi ára, beleértve a kőolaj árát, a finomítási és a forgalmazási költségeket, kb. 5,1 lej, nyilatkozta az Adevărul napilapnak Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.

Az államkasszába 4,5 lej folyik be áfa és jövedéki adó formájában, míg a benzinkutak üzemeltetőinél kb. 0,4 lej marad, tizedénél is kevesebb annál, amit az állam zsebre tesz, vagyis adó nélkül a gázolaj 10 lej helyett 5,5 lejbe kerülne. Egy, a Gândul napilap által végzett elemzés azt mutatja, hogy az üzemanyag-forgalmazók 5-7 százalékos árréssel dolgoznak. Az államkasszába ténylegesen az üzemanyagok fogyasztói árának nem a 45 százaléka folyik be, hanem több mint 50 százaléka, mivel vannak közvetett állami bevételek is (az ágazatban dolgozók személyi jövedelemadója, nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járuléka, társasági adó stb.).  

Árcsökkentés helyett árrésszabályozás

Ennek ellenére a kormány a kereskedelmi árrés szabályozásával próbálja meg kordában tartani az árat, de nem hajlandó lemondani a saját bevételeiről. Az összképhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a közelmúltban literenként 0,85, illetve 2,697 lejre növelték a fuvarozóknak és a mezőgazdasági termelőknek a gázolaj vásárlásához nyújtandó ártámogatást. Ez 0,20, illetve 0,484 lejes növekedés a tavalyi szinthez képest, miközben az év eleje óta a gázolaj több mint 2,50 lejjel drágult.

„Könnyebb a kereskedők árrésével foglalkozni, mint a saját zsebünkből kivenni a pénzt” – nyilatkozta a Maszolnak Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) adjunktusa.   

Dumitru Chisăliță szerint egyértelmű, hogy a kormány, ha akarná, csökkenthetné az üzemanyagok árát. „Mi az ár literenként 50 banis csökkentését javasoltuk, amiből 25 banit a kormány állna, 25 banit pedig a benzinkút. Az áfa emelése 456 millió lejes pluszbevételt eredémyezett az államnak, ezt a pénzt a gázolaj árának ideiglenes csökkentésére lehetne fordítani. Ha lemondanánk az adó megadóztatásáról (a jövedéki adó után fizetett áfáról – szerk. megj.), akkor a gázolaj ára 9 lej alá csökkenne” – mondja az AEI elnöke.

Románia éves üzemanyagfogyasztása 7 millió tonna körül van, ami 9 lej/liter átlagárral számolva 63 milliárd lejt jelent. Ennek a 45 százaléka, ami áfa és jövedéki adó formájában az üzemanyagok piacáról származó közvetlen állami bevételt jelenti, meghaladja a 28 milliárd lejt. Mivel az év eleje óta a benzin és a gázolaj ára egyaránt hozzávetőleg 30 százalékkal emelkedett, nőnek az áfából származó bevételek is.

Így tehát, rövidtávon a drága üzemanyag haszonélvezője az államkassza, azonban középtávon már fordulhat a kocka. A jelenlegi árak mellett egyértelmű, hogy csökkenni fog a fogyasztás, ami az adóbevételek mérséklődését vonja majd maga után. Intő jel, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint januárban a benzinkutak árbevétele 13,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értéktől.

A prioritás a költségvetés stabilitása

Még nagyobb gond, hogy az üzemanyag áremelkedése dráguláshullámot generál. A benzin drágulásának a gazdaság egészére gyakorolt hatása minimális, azonban a gázolajé számottevő, mivel ezt az üzemanyagot használják a fuvarozásban, a mezőgazdaságban és az iparban. Az infláció eddig is nagy volt, s ha a gázolaj drágulás megdobja, az könnyen padlóra küldheti a lakossági fogyasztást, ami csökkenő adóbevételekben csapódik majd le.

A szakemberek körében általános a vélekedés, hogy az árrés korlátozása, amitől a Bolojan-kabinet pénzügyi szakpolitikusai a benzin és a gázolaj drágulásának a megfékezését remélik, nem alkalmas erre a célra.

Kapcsolódó

Elemzés: a kormányintézkedések miatt benzin-, és gázolajhiány alakulhat ki

A kormány által az üzemanyag-válsághelyzetének kezelésére tervezett sürgősségi rendelet nem ad valós választ a fogyasztók igényeire, és nem hozza meg a várt pozitív hatásokat az üzemanyagárak terén – figyelmeztet Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke. 

üzemanyagár benzinár árrés olajár

„Ennek az egyik oka, hogy az egész iparág erőteljesen integrált vertikálisan. Például a MOL le tudja gyártani az üzemanyagot Magyarországon, majd az árrés egy részét el tudja könyvelni belső elszámolások formájában. A fogyasztás jelentős része importból származik, vagyis az árképzés nagyrészt kiesik a hazai ellenőrzés alól” – magyarázza Juhász Jácint.

Románia éves üzemanyag fogyasztása 7 millió tonna körül van, amiből kb. 5,9 millió tonna a gázolaj, 1,1 millió tonna pedig a benzin. A hazai finomítók évi 4 millió tonna gázolajat tudnak előállítani, vagyis közel 2 millió tonnát importálnunk kell. Arra, hogy ez a mennyiség milyen áron érkezik a hazai kutakhoz, a kormánynak semmilyen befolyása nincs, az 5-7 százalékos árrés korlátozásával elérhető eredmény pedig, ha nem is épp nulla, annál nem sokkal több. Ráadásul jelen pillanatban sokkal rosszabb a helyzet, mivel a Petromedia és a Petrotel finomító is le van állítva, így a termelés a fogyasztásnak csak a harmadát teszi ki. A benzin tekintetében más a helyzet, nettó exportőrök vagyunk.

Az árrés korlátozása más területen sem bizonyult hatékonynak. „Az alapélelmiszerek terén nem állította meg az inflációs hatásokat” – mondja a BBTE oktatója. Juhász Jácint ezzel arra céloz, hogy a kormány 2023-ban korlátozta egy sor alapélelmiszer árrését, minimális eredménnyel.

A közgazdász szakember szerint érthető, hogy a kormány nem hajlandó feláldozni az adóbevételek egy részét az üzemanyagok árcsökkentésének oltárán, mivel a legfontosabb célkitűzése az államháztartás fenntarthatóvá tétele. Ennek a kulcsa, hogy tartsuk az idei, az Európai Bizottság és a hitelminősítők felé vállalt, 6,2 százalékos deficitcélt, ami nemigen tesz lehetővé még ideiglenes adócsökkentést sem.