Általános felháborodást váltott ki a hazai vállalkozói közösségben, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) arra kötelezné a boltokat, hogy minden termékükön a fogyasztói ár mellett tüntessék fel az általuk alkalmazott árrést is, vagyis a beszerzési ár és a fogyasztói ár közti százalékos különbséget.

A „Piedone-rendelet” semmiben nem segíti a fogyasztót: a gyakorlatban nem alkalmazható, túllépi a jogszabályi kereteket, növeli a bürokráciát, lehetőséget biztosít a fogyasztóvédelemnek a büntetésre és gyűlöletkeltésre alkalmas, mert a kereskedők ellen hangolja a vásárlókat – fogalmazta meg aggályait Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke és Berszány Tibor, a kamara alelnöke, a Bertis csoport tulajdonosa.

Általános bojkottra szólítják fel a vállalkozókat

„Cristian Popescu Piedone főfelügyelő és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezzel a jogszabállyal a piacgazdaság sírásóivá akarnak válni. Bojkottra buzdítom a kereskedőket, vagyis ne alkalmazzák ezt a rendeletet, ha hatályba lép” – fogalmazta meg felhívását Édler András.

A háromszéki kereskedelmi kamara elnöke szerint alkotmányellenes és túllépi a törvényes kereteket az árrésrendelet, és amennyiben hatályba lép, a cégek nem kellene alkalmazzák azt. A nagykereskedők várhatóan megtámadják a fogyasztóvédelmi büntetéseket és biztosan nyerni fognak. A Kovászna Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara együttműködik ügyvéddel és segítik a háromszéki kisvállalkozókat az esetleges büntetések elleni pereskedésben, mondta Édler András.

A vásárló nem az árrés, hanem a végső ár alapján dönt

Nem világos, miként segíthetné a fogyasztókat, ha ismernék a boltok által alkalmazott árrést, hiszen a vásárlókat a végső ár érdekli, amelyet fizetniük kell egy termékért, fogalmazott Édler András. Véleménye szerint a „Piedone-rendelet” túllépi a jogi kereteket, növeli a bürokráciát és gyűlöletkeltésre alkalmas.

A háromszéki kereskedelmi kamara elnöke kifejtette: a jogszabálytervezet torz állításokon alapul, és ellentétes a jogalkotási normákat szabályzó 24/2000-es törvénnyel. Ez többek között előírja, hogy minden tervezethez csatolniuk kell egy indoklást, amelyben világosan meg kell határozniuk a rendelkezés célját és szükségességét.

Édler András szerint a fogyasztóvédelem indoklása általános kijelentésre korlátozódik, miszerint a fogyasztóknak jobb tájékoztatásra van szükségük a megfelelő döntések meghozatalához, de nem magyarázza meg, hogy a nyilvánosságra hozott árrés miként segítené őket ebben.

A fogyasztó számára a végső ár a lényeg. Például, ha egy doboz tej az egyik üzletben 5,40 lejbe kerül 30%-os árréssel, míg egy másikban 10%-os árréssel 10 lejbe kerül a doboz tej, akkor mit fog választani a vásárló? Vélhetően azt, amelyik olcsóbb. Tehát egyértelmű, hogy nem az árrés számít – fejtette ki Édler András.

Az árrésrendelet káros, mivel alkalmas lehet gyűlöletkeltésre

Hozzátette: a „Piedone-rendelet” túllépi a törvényi kereteket, mivel az árrés nem szerepel a törvény által előírt, kötelezően feltüntetendő információk között, mint például a termék ára, megnevezése, szavatossági ideje vagy súlya. Ebből a szempontból ez a rendelet túlszabályozás, ami ellentétes a jogalkotási normákról szóló törvénnyel.

Emellett a tervezet alkotmányellenesnek is tűnik, ugyanis Románia Alkotmánya 135. cikkelye kimondja, hogy az államnak biztosítania kell a kereskedelmi szabadságot és a tisztességes verseny védelmét. Márpedig, ha nyilvánosságra hozzák az árréseket, az ellentétes a kereskedelmi szabadsággal és a piaci versennyel, fejtette ki Édler András, aki szerint az árrés közzététele akár a kartellek és a tisztességtelen verseny kialakulását is elősegítheti.

A fogyasztóvédelem rendelete gyűlöletkeltéshez vezethet, mert a vásárló nem ismeri az árképzés bonyolult mechanizmusait, csak azt látja, hogy egy kereskedő nagy árrést alkalmaz. Ez negatív érzéseket szülhet a kereskedővel szemben, és általánosságban megbélyegzi az egész üzleti szférát, mutatott rá Édler András. Leszögezte: a jogszabály nem old meg semmit, csak gyakorlatban kivitelezhetetlen bürokratikus akadályokat állít fel, ami alapján újabb alkalmat ad a kereskedők megbüntetésére.

Az árrés nem egyenlő a nyereséggel

Az árrés nem egyenlő a vállalkozó által elért nyereséggel, mivel az fedezi a vállalkozás minden fenntartási költségét, mutatott rá Berszány Tibor, az iparkamara alelnöke, az 1300 alkalmazottat foglalkoztató Bertis csoport tulajdonosa.

Egy vállalkozásnak állandó havi költségei vannak, például bérleti díj, az amortizáció, közüzemi költségek, energiaszámlák, alkalmazottak fizetései, az adók, áfa stb. Az árrés ezeknek a fix és változó költségeknek a fedezésére szolgál, és a kiskereskedelemben ennek általában 1-4 százaléka a profit, amit általában újra befektetnek, magyarázta Berszány Tibor.

Kapcsolódó

Árrés a kirakatban - Harc a pénzéhség ellen vagy fogyasztóvédelmi izmozás?

A termékek árrésének feltüntetésére kötelezné a kereskedőket az Országos Fogyasztóvédelmi hatóság. A vállalkozók háborognak. 

tervezet fogyasztóvédelem árrés kereskedők

Ugyanannak a terméknek a beszerzési ára is változhat, hiszen a termelő a megvásárolt mennyiség függvényében adhat kedvezményt egy kereskedőnek. Az árrésképzésnél a kereskedőnek a fenntartási költségein túl figyelembe kell vennie, hogy az áru mennyire romlandó, sorolta Berszány Tibor. Példaként említette, hogy a zöldségek és gyümölcsök 15-20%-a tönkremegy, megszárad, súlyt veszít, és ezt mind az árrésből kell fedezni.

Ugyanakkor a kereskedők az üzletfelület területét, az adott termék méretét és az áru fogyásának ütemét is figyelembe veszik az árképzésnél. A háromszéki vállalkozó példaként említette, lehet, hogy egy 2 lejes ásványvízre 50 százalékos árrést alkalmaznak, míg egy lassabban fogyó, 100 lejes whiskyre 10 százalékost. Mindkettő hozzávetőleg ugyanannyi helyet foglal a polcokon, ám az árrésük képzésekor bele kell számítani a fogyasztásuk ütemét.

Berszány Tibor szerint az árrésrendeletet a gyakorlatban nem lehet alkalmazni. Magyarázata szerint a Bertis boltokban egyidőben nagyjából 30 000 és 50 000 termék van. Ezek beszállítói árai akár naponta is változhatnak, amit minden nap kicserélni lehetetlen. Másrészt sok terméknek nincs polc-címkéje hanem minden termékre ráhelyezik az árcímkét. Erre egyrészt képtelenség ráírni az árrésszázalékot is, másrészt tévedésekre adhat lehetőséget, mert minden jóindulat ellenére is előfordulhat, hogy egy termékről lemarad a megfelelő címke, az egy újabb lehetőséget ad a büntetésre az ellenőrző hatóságnak, sorolta aggályait Berszány Tibor.

Édler András hozzátette, hogy ha az árrésrendelet a fogyasztóvédelmi hatóság által javasolt formában lép hatályba, az könnyen megtámadható lesz a bíróságon, ezért felszólította a vállalkozókat, hogy azt ne tartsák be, hanem peres úton támadják meg a büntető jegyőzkönyveket.