Románia európai uniós csatlakozása óta látványosan nőtt a lakosság jövedelme, azonban az egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak. Bár az elmúlt években a nagyon magas és az alacsony jövedelmek közötti különbségek mérséklődtek, továbbra is ezek jelentik a társadalmi feszültségek egyik fő forrását, állapította meg friss elemzésében a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán (KGTK) működő Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport.

Az elemzés egyik kiindulópontja az volt, hogy bár Románia gazdasága sok szempontból dinamikusan fejlődött, mégis társadalmi-politikai szinten jelentős elégedetlenség érhető tetten, szögezte le megkeresésünkre dr. Szász Levente, a BBTE rektorhelyettese, a kutatócsoport vezetője.

Kifejtette, Románia az EU-s csatlakozás óta több gazdasági mutatót nézve előrelépett, régiós összevetésben jól teljesített, például több téren megelőzte Magyarországot, ez az összehasonlítás általában kiemelt figyelmet kap.

A nettó átlagbér megháromszorozódott, ám a lakosság kétharmada az átlagnál kevesebbet keres

A kutatócsoport megállapította, a romániai állampolgárok jövedelme dinamikusan fejlődött, mégis jelentős az elégedetlenség. „Ez egy valós ellentmondás, hiszen a számok, a gazdasági adatok azt mutatják, hogy minden tekintetben jobban élünk, mint 17 évvel ezelőtt” – mutatott rá a közgazdász.

A nettó átlagbér 2007 óta nominálisan megháromszorozódott, ha annak az értékét az infláció hatásával korrigálják, akkor is a vizsgált időszakban több mint kétszeresére nőtt.

„Ennek ellenére tapasztaljuk a feszültségeket, azok a tavaly év végi választások során és a jelenlegi kampányidőszakban is tükröződnek” – taglalta Szász Levente. A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy ennek egyik fontos meghatározó tényezője az egyenlőtlenség, vagyis az, hogy nem mindenki egyformán részesül ebből, nem érzi ugyanolyan mértékben a növekedést.

Az átlagbér kapcsán ezért érkezik gyakran a visszajelzés, hogy a statisztikai adatnak „semmi köze a valósághoz”. Az átlag egy mesterséges mutató, hiszen a legkisebb értéktől a legnagyobbat figyelembe véve átlagol, és a kirívóan magas értékek felfele torzítják – hívta fel a figyelmet az egyetemi oktató. Rámutatott, néhány nagyon magas bér felhúzza az átlagot, lefele viszont ez nem történik meg, hiszen eleve adott a törvény által megszabott minimálbér, annál kisebb értékek nem lehetnek.

A kutatócsoport a 2023-as rendelkezésre álló adatokat vizsgálva kiszámolta, hogy a lakosság kétharmada, pontosabban 67 százaléka keresett az átlagbér alatt, és egyharmada az átlagbér felett, vagyis a lakosság jelentős része rosszabb anyagi helyzetben van, mint amit az átlagbér lehetővé tesz.

Biztató ugyanakkor, hogy az arány javult, hiszen az uniós csatlakozáskor 71 százalék keresett átlagbér alatt. „Valamelyest javult a helyzet, ellenben a 4 százalékpontos előrelépés 17 év alatt nem annyira látványos” – összegzett Szász Levente.

A jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklődtek

Azt is megvizsgálták, hogyan oszlik el az összjövedelem, tehát a fizetés mellett más bevételi forrásokat – a szociális juttatásokat, a nyugdíjat, a vállalkozásból, befektetésből származó rendszeres jövedelmeket is – figyelembe vették. E tekintetben is az derült ki, hogy az összjövedelem szempontjából is jelentős a növekedés, ez közel ötszörösére emelkedett Románia EU-s csatlakozása óta.

Ebből a megközelítésből is górcső alá vették az egyenlőtlenségeket, így összehasonlították a legjobban kereső 20 százalék és a leggyengébben kereső 20 százalék összjövedelmét. „Számunkra is meglepő pozitív fejleményeket tapasztaltunk, elsősorban az utolsó két-három évben” – mondta Szász Levente.

Tíz évvel ezelőtt ugyanis ebből a megközelítésből Románia az utolsó helyen állt az Európai Unió tagországai között, a legnagyobb volt a különbség a legjobban és a legrosszabbul keresők között: az előbbiek 8,3-szor többet kerestek, mint az utóbbiak.

Ez a több mint nyolcszoros különbség viszont 2024-re majdnem megfeleződött: a legutóbbi adatok szerint már „csak” 4,6-szor nagyobb a legjobban kereső 20 százalék jövedelme, mint a leggyengébben kereső 20 százaléké. Ezzel európai uniós összehasonlításban Románia a legrosszabb szintről felküzdötte magát a középmezőnybe, már Franciaországgal egy szinten áll. Jelenleg a lista végén Bulgária áll, ahol hétszeres a szakadék, az élen pedig Csehország, ahol mindössze 3,3-szoros.

Abban reménykedhetünk, tudjuk tartani ezt a szintet

„Az egyenlőtlenségek tehát csökkennek, ám be kell látnunk, hogy a javulás nagyon friss, 2024-ben volt jelentős előrelépés, így még nem érződik annyira a hatása, hogy a társadalmi feszültségek feloldásában jelentős szerepet játszhatott volna” – részletezte a kutatócsoport vezetője. Az elmúlt évben nyilván a minimálbér-emelés, a nyugdíjak, a közszférában a bérek emelése mind hozzájárultak a különbségek mérsékléséhez.

Hozzátette, Románia számára jelenleg a költségvetési hiány a legégetőbb probléma, ezt kell javítani, különben súlyos következményei lehetnek. Az államelnök-választások után, sőt a következő években is e tekintetben intézkedések várhatók, amelyek az egyenlőtlenségek további csökkentésére a lehetőségeket behatárolják, korlátozzák.

„Mindezt figyelembe véve abban reménykedünk, hogy sikerül megtartani ezt a szintet hosszabb távra: Románia megmarad az EU-s középmezőnyben, az egyenlőtlenségek nem romlanak, a szakadék a különböző társadalmi rétegek között nem mélyül” – összegezte Szász Levente.