Szenegálnak a 2026-ban esedékes adósságtörlesztéséhez több pénzre lenne szükség, mint az egész évre tervezett adóbevétel.

Szenegál államadóssága a GDP több mint 130 százalékára ugrott, miután egy átfogó vizsgálat mintegy 7 milliárd dollárnyi, korábban nem jelentett hitelt tárt fel, írja a portfolio.hu.

Ez csaknem kétszerese a korábban közölt 74 százalékos adósságrátának, az IMF pedig az esetet a szervezet történetének legsúlyosabb adósságjelentési botrányaként jellemezte. A feltárt hiányosságok alapjaiban rengették meg a nyugat-afrikai ország korábbi, fegyelmezett adósként kialakított hírnevét.

A Nemzetközi Valutaalap a vizsgálat után felfüggesztette Szenegál 1,8 milliárd dolláros hitelprogramját, a hitelminősítők pedig mélyebbre vágták az ország besorolását a bóvli kategóriában. A nemzetközi befektetők kivonulása gyakorlatilag elzárta Dakart az eurókötvény-piactól, miközben az IMF a finanszírozás újraindítását további határozott intézkedésekhez és a fizetési hátralékok független átvilágításához köti.

A piac már egyre nagyobb valószínűséggel árazza az államcsődöt vagy az adósság átstrukturálását.

A dakari kormány által kibocsátott 2031-ben lejáró dollárkötvény árfolyama a botrány kirobbanása óta csaknem megfeleződött, és 54 cent közelébe esett dolláronként.

Az idei adósságtörlesztés nagysága elérheti az 5,5 ezermilliárd afrikai valutaközösségi frankot (CFA frank), miközben az egész évre tervezett adóbevétel mindössze 5,4 ezermilliárd frank. A 2027 és 2029 közötti időszakban a tőke- és kamatfizetések összesen 18,9 ezermilliárd frankra rúghatnak.

Emellett a kormány több százmilliárd franknyi kifizetetlen hazai számlát is felhalmozott, az IMF becslése szerint a belső hátralékok 2024 végén a GDP 4 százalékát tették ki.

A külföldi finanszírozás kiesése miatt a kormány egyre nagyobb mértékben támaszkodik a nyugat-afrikai regionális kötvénypiacra és a helyi bankokra, ami már a pénzügyi rendszer stabilitását is veszélyezteti. A rövid lejáratú állampapírok gyors növekedése gyakori refinanszírozást tesz szükségessé, miközben több regionális pénzintézet hitelminősítését is rontották a szenegáli állammal szembeni magas kitettség miatt. Az ország így egyre szűkebb választási lehetőségek közé kerül: vagy átstrukturálja adósságát, vagy súlyos költségvetési megszorításokkal próbálja helyreállítani a fizetőképességét.