Az Országos Statisztikai Intézet (INS) felfelé módosította Románia gazdaságának alakulására vonatkozó adatait 2025 első kilenc hónapjára. Az ideiglenes adatok szerint a bruttó hazai termék (GDP) a nyers adatsoron 0,9%-kal, a szezonálisan kiigazított adatsoron pedig 1,5%-kal nőtt a 2024 azonos időszakához képest.

Az INS december 5-én még azt közölte, hogy Románia gazdasága 2025 első kilenc hónapjában a nyers adatsoron 0,8%-kal, a szezonálisan kiigazított adatsoron 1,4%-kal bővült a 2024 azonos időszakához viszonyítva, miközben 2025 harmadik negyedévében a GDP reálértéken 0,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest – idézi az ideiglenes adatokat az Agerpres hírügynökség.

Az INS adatai szerint a szezonálisan kiigazított GDP becsült értéke 2025 harmadik negyedévében 486,793 milliárd lej volt folyó áron, ami reálértéken 0,2%-os csökkenést jelent az előző negyedévhez képest, ugyanakkor 1,5%-os növekedést mutat 2024 harmadik negyedévéhez viszonyítva.
A 2025. január 1. és szeptember 30. közötti időszakra becsült GDP 1 416,05 milliárd lej volt folyó áron, ami reálértéken 1,5%-os növekedést jelent a 2024 azonos időszakához képest.

Nyers adatsoron a 2025 harmadik negyedévére becsült GDP 518,092 milliárd lej volt folyó áron, ami reálértéken 1,7%-os növekedést jelent 2024 harmadik negyedévéhez viszonyítva.
A 2025. január 1. és szeptember 30. közötti időszakra becsült GDP nyers adatsoron 1 339,921 milliárd lej volt folyó áron, ami reálértéken 0,9%-os növekedést jelent a 2024 azonos időszakához képest.
Az ideiglenesváltozathoz képest a 2025 harmadik negyedévére vonatkozó ideiglenes változatban a GDP 0,1 százalékponttal magasabb lett a korábbi becsléshez képest (101,6%-ról 101,7%-ra), míg a bruttó hozzáadott érték (VAB) dinamikája szintén 0,1 százalékponttal emelkedett az előző ideiglenes változathoz képest (101,7%-ról 101,8%-ra).

A mezőgazdaság, az építőipar és a kereskedelem remekelt

Az INS szerint az ágazatok szerinti bruttó hozzáadott érték volumene jelentősebb módosulásokat mutatott a két becslés között. Ennek megfelelően a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat hozzájárulása a növekedéshez +0,5%-ról +0,6%-ra emelkedett a két becslés között, miközben az aktivitás volumene nem változott az előző becsléshez képest (109,2%).
Az ipar mindkét becslésben azonos mértékben járult hozzá a GDP növekedéséhez (+0,2%), az aktivitás volumene azonban 0,1 százalékponttal nőtt (101,1%-ról 101,2%-ra).

Az építőipar szintén változatlan hozzájárulást mutatott a GDP növekedéséhez (+0,8%), ugyanakkor az ágazat aktivitási volumene 0,1 százalékponttal emelkedett (112,1%-ról 112,2%-ra).
A nagy- és kiskereskedelem, a gépjárművek és motorkerékpárok javítása, a szállítás és raktározás, valamint a szállodák és vendéglátóipar esetében a GDP-hez való hozzájárulás +0,1%-ról +0,2%-ra nőtt a két becslés között, miközben az aktivitás volumene 0,5 százalékponttal emelkedett (100,4%-ról 100,9%-ra).