Az egy főre jutó GDP csak ebben a két régióban nagyobb az országos átlagnál.

Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) 2022-ban azt jósolta, hogy 2025-ig Románia gazdasági fejlődésének súlypontja nyugatról kelet és dél felé mozdul el. A testület sok más prognózisához hasonlóan ez sem vált be, írja a cursdeguvernare.ro.

A valóságban pont az ellenkezője történt annak, ami az előrejelzésben szerepelt. 2022-ben az északkeleti régióban az egy főre eső GDP az országos értéknek mindössze 61,9 százaléka volt, a délkeletiben pedig 79,7 százaléka. A CNSP azt vizionálta, hogy 2024 végén az északkeleti régióban az egy főre eső GDP az országos átlagnak a 65,1, a délkeletiben pedig a 86 százalékára nő. Az élet nem vett tudomást a kormánynak alárendelt testület álmairól, így aztán a két legkevésbé fejlett régióban a mutató, ahelyett, hogy nőtt volna, 61, illetve 79,3 százalékra csökkent.

A nyugati országrész gazdasági fejlődése sem a CNSP által megjövendölt ívet követte: a nyugati régió (Temes, Arad, Krassó-Szörény, Hunyad) egy főre jutó GDP-je az országos átlag 102,2 százalékáról a 104,4 százalékára nőtt, míg az északnyugatié (Kolozs, Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros, Maros, Beszterce-Naszód) 92,8 százalékról 93,1 százalékra emelkedett.

Ugyancsak javult a Székelyföldet magába foglaló központi régió gazdasági teljesítménye 94,2 százalékról 94,8 százalékra, s Dél-Havasalföldé, illetve Olténiáé úgyszintén. Bukarest-Ilfov továbbra is a messze legfejlettebb régió, azonban az egy főre eső GDP-je az országos átlag 235,1 százalékáról 232,3 százalékára csökkent.

Az, hogy a CNSP képtelen előre jelezni a várható gazdasági folyamatokat, nem meglepő, hiszen a gazdasági növekedéssel sem boldogul. Az elmúlt évtizedben a testület egyetlen alkalommal sem találta el, még csak nagyjából sem, a következő évi gazdasági növekedés értékét. Az idei évre 2,5 százalékot jósoltak, azonban a hozzáértő elemzők biztosra veszik, hogy a legjobb esetben sem lesz nagyobb 0,5 százaléknál, de a recesszió sem kizárt.