Az utóbbi másfél évtizedben a fejlődés első számú motorja az informatika és a telekommunikáció volt.

Az európai nagyvárosok gazdasági fejlődését elemezte a 2010 és 2025 közti időszakban az Oxford Economics tanácsadó cég. A 169 várost tartalmazó ranglista élén Dublin áll 6 százalékot megközelítő átlagos évi növekedési ütemmel, majd a máltai főváros, Valetta és a lengyelországi Wroclaw következik.

A negyedik Iași, körülbelül 5 százalékos átlagos évi növekedéssel, utána pedig Vilnius, Gdansk, Krakkó, Varsó és Poznan a sorrend. Bukarest a 10. helyen áll, utána három lengyel város következik (Szczecin, Bialystok, Lublin), majd Budapest. Az első 20 között csak két nyugat-európai város van: Koppenhága (18. hely) és Eindhoven (20.).

„A termelékenység volt a kulcstényező a közép- és kelet-európai városok fejlődésében, ami által csökkentik a gazdag nyugat-európai városokkal szembeni lemaradásukat” – idézi a cursdeguvernare.ro a tanulmányt.

A legjobb helyezést elérő városok többsége a szolgáltatások, különösen az informatika fejlődéséből profitált. „Iași utóbbi 15 évben elért fejlődésének közel a fele a számítástechnikai és telekommunikációs ágazatnak tudható be, beleértve az Amazont, amely fejlesztési központot műkodtet ebben a romániai városban. Fontos volt Iași egyetemi városi minősége is” – állapítja meg az Oxford Economics.

A tanulmány szerzőinek előrejelzése szerint a moldvai nagyváros a 2025 és 2040 közti időszakban a harmadik helyre küzdi majd fel magát 3 százalékot megközelítő évi átlagos fejlődési ütemmel. Az élre Tallint és Wroclawot várják, az első 10-be pedig Krakkó, Poznan, Budapest, Dublin, Gdansk, Valetta és Prága került még be. Bukarestnek a 14. hely jutott, Szófia mögött és Zágráb előtt. Kolozsvárnak erre a toplistára sem sikerült felkerülnie.