A közép-európai régióban csak az első félévben stagnáló magyar gazdaságot sikerült felülmúlni.  

A második negyedévben és az első félévben Románia gazdasága egyaránt mindössze 0,3 százalékos növekedést produkált 2024 azonos időszakához viszonyítva, közölte néhány napja az Országos Statisztikai Intézet (INS). Ez elmarad az elemzők várakozásaitól, akik a második negyedévben átlagban 0,6 százalékos növekedésre számítottak. Ugyanakkor a szezonalitástól megtisztított adatok a második negyedévben 2,1 százalékos növekedést mutatnak éves összevetésben, a nyers adatok alapján kiszámított eredmény hétszeresét, ami finoman szólva nehezen értelmezhető.

„Számottevő eltérés van a nyers és a szezonálisan megtisztított ráta között, ami megnehezíti a gazdasági fejlődés értelmezését” – idézi az economedia.ro az Erste Bank elemzőit.

Ennek ellenére az Erste Group Research rámutat, hogy régiós összevetésben a hazai gazdaság gyengén teljesített. Lengyelország masszív, 3,4 százalékos gazdasági növekedést produkált, de a cseh GDP is 2,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szlovák gazdaság sem hasított, de a 0,4 százalékos növekedés, ha csak picivel is, de jobb a mi eredményünknél.

A magyar gazdaság a románnál is vérszegényebben teljesített idén, éves összevetésben stagnált 2025 első hat hónapjában.

A GDP alakulása továbbra is fényévekre van azoktól a reményektől, amelyekkel a bukaresti kormány nekivágott 2025-nek, hiszen 2,5 százalékos plusszal kalkulált.

Az Erste, bár a lakossági fogyasztás számottevő lassulására számít a második félévben, fenntartja az 1,3 százalékos gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát. Ezzel jóval nagyobb optimizmusról tesz tanúbizonyságot, mint az elemzők többsége, akik szerint az 1 százalék is kitűnő eredmény volna, egyesek pedig a recessziót sem tartják kizártnak. A jövő évi prognózison azonban jókorát rontott az Erste, a korábban jósolt 3,1 százalékos növekedés helyett már csak 2,1 százalékot tart valószínűnek.