A nők kezében összpontosul a kárpátaljai magyarok mezőgazdasága
Az MCC Szatmárnémeti képzési központjában szervezett panelbeszélgetést péntek délután a Partiumi Falugazdász Hálózat. A téma elsősorban az ukrajnai gazdák élete volt a háborús helyzetben – tájékoztat közleményében a szervezet.
Az egybegyűlteket Kovács Szabolcs, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője köszöntötte, majd Gnandt Márkus Éva, az MCC munkatársa vette át a beszélgetés irányítását.
Szigeti-Séra Natália, a Pro Agricultura Carpatika gazdaasszony tagozatának egyik alapítója beszélt. Az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése nehéz helyzetbe hozta a gazdákat is. Sokan úgy döntöttek, hogy elhagyják otthonaikat és a biztonság reményében elsősorban Magyarországon keresnek menedéket. Sok családban pedig csak a férfi, a családapa ment el, a nők, gyerekek otthon maradtak és átvettek minden olyan feladatot, amit eddig a férfi végzett és melegen tartják az otthoni fészket, várva, hogy újra egyesüljön a család. A nőkre maradt a gazdaságok vezetésének feladata, a munka dandárja.
Mint Szigeti fogalmazott: a helyzetet elfogadni nem lehet, de együtt kell élni vele. A háború pedig nem csak a férfi munkaerő hiányát idézte elő, hanem a közös ünnepek, a mindennapok monotonitásából kizökkentő rendezvények is elmaradtak – amiket az egyesület gazdasszonyai lehetőségeikhez mérten próbálnak pótolni.
Varga István, a kárpátaljai Pro Agricultura Carpatika vezetőségi tagja és mezőgazdasági szakember szerint az is gondot okoz az Ukrajnában élő magyar gazdáknak, hogy mivel földjeik jellemzően a határ menti településeken vannak, külön engedély kell ezek művelésére. A kárpátaljai gazdaságok most elsősorban háznál, primőr zöldségek fóliasátras termesztésével foglalkoznak, ugyanis a most invázó alatt lévő területeken termett az ukrajnai zölségfelhozatal nagyrésze. A régióban megnőtt az érdeklődés a fóliasátrak építését támogató pályázatok iránt: míg békeidőben 40-50 sikeres pályázat volt, legutóbb 131-en pályáztak támogatásra. Egy-két fóliasátor pedig jó megélhetést biztosít, hiszen egy hálózat is kialakult, amelyben házhoz jön a nagybani felvásárló.
Nagyné Legény Ildikó, a magyarországi MAGOSZ gazdasszony tagozatának elnöke rámutatott: az Anyaországban sokkal több a lehetőség, mint a határokon túl. A mezőgazdaság helyzetét taglalva kijelentette: ez már nem csak a férfiak “munkája”, a precíziós gépek bevezetésével jelentősen nőiesedett a gazdálkodás, jelen pillanatban mezőgazdasági szakirányú egyetemi képzésen a nők aránya magasabb. A gazdasszony tagozat alapítása is sok nőt szólított meg, rövid időn belül ezer tagja lett a szervezetnek.
A szatmári helyzetről Fanea Imola, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke beszélt, emlékeztetve a hallgatóságot: a Partiumi Falugazdász Hálózattal közösen szervezetek már nagy érdeklődésre számot tartó gazdasszonyképző előadássorozatot, amelyet jó lenne folytatni. Kállai Hajnalka Szatmári Termék védjegyes zöldségtermesztő a munka és kitartás fontosságát hangsúlyozta. Kijelentette: ugyan egy nő egymaga sok mindent meg tud csinálni a férfi nélkül, de egy férfival az oldalán minden sokkal könnyebb.
(Címlapkép: Illusztráció/Fodor Zsuzsánna – archív)
CSAK SAJÁT