Közel harminc százalékos különbség van az állami és a magánszektorban dolgozók bruttó átlagbére között, ám mivel a versenyszférában az alkalmazottak minden jövedelme nem jelenik meg a statisztikákban, ez a különbség gyakorlatilag „elolvad”.

Dr. Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa a Maszol megkeresésére kifejtette: a közalkalmazottak relatív magas bére lépéskényszerbe hozza a magánszféra alkalmazóit, hogy növeljék a fizetéseket, másrészt az állami szektorban a bérek növekedése a közszolgáltatások minőségének javulását kellene eredményezze.

A magánszférában nem minden jövedelem jelenik meg a statisztikákban

Romániában hozzávetőleg 5,7 millió munkavállaló van. A számot százezres pontossággal lehet meghatározni, mert különböző adatbázisok, statisztikák vannak – részletezte Rácz Béla Gergely. Az 5,7 millió munkavállalónak 6,7 millió munkaszerződése van bejegyezve, ami abból származik, hogy egy személynek több helyen lehet szerződése. Az összmunkavállalókból 1,26 millióan dolgoznak az állami szektorban. A közgazdász rámutatott, hogy a közszférában dolgozók bruttó bére átlagosan meghaladja a 7 ezer lejt, míg a magánszektorban a bruttó átlagbér valamivel 5,5 ezer lej felett van, vagyis van egy közel 30 százalékos bértöbblet az állami szférában dolgozók javára.

Ez a szám volt nagyobb is, a rekordkülönbség kevéssel meghaladta a 45 százalékot is másfél évvel ezelőtt, azóta a magánszférában is elkezdtek növekedni a bérek, így a különbség lecsökkent a mostani szintre. Ez egy relatív nagy különbség, ami a magánszféra alkalmazóit lépéskényszerbe hozza, mert alkalmazottaik könnyen elvándorolhatnak a magasabb bér és a nagyobb biztonság reményében az állami szektorba – mutatott rá az egyetemi oktató.

Rácz Béla Gergely felhívta a figyelmet, hogy a bérkülönbségek tekintetében azonban árnyaltabb a kép, hiszen az állami jövedelmeket minden alkalmazott százszázalékosan törvényesen keresi meg, a feketemunka aránya gyakorlatilag nulla. Közben a magánszférában előfordul, és Romániában még mindig jelenség, hogy az alkalmazottak a hivatalosan bejelentett bérnél többet keresnek, erre viszont nincsenek statisztikák.

Tovább árnyalja a képet, hogy a Romániában bejelentett vállalkozások túlnyomó része kis- és közepes vállalkozás, esetükben a tulajdonosoknak tipikusan nemcsak a fizetésből van jövedelmük, hanem például osztalékból is. Egy kisvállalkozás tulajdonosa nem annyi pénzt visz haza, amennyit a munkaszerződése alapján megkeres, hanem osztalékot is ki tud venni a vállalatból, ami szintén nem jelenik meg a statisztikában. A béren kívüli juttatások szintén jóval gyakrabban előfordulnak a magánszektorban (cégautó, céges telefon stb.).

Ha ezeket a tényezőket egymás mellé tesszük, és azt nézzük, hogy valójában egy alkalmazott mennyi pénzt visz haza, és mennyi juttatásban részesül, a 30 százalékos bérkülönbség az állami és a magánszféra között gyakorlatilag „elolvad” – mutatott rá Rácz Béla Gergely.

A közalkalmazottak és az adóbehajtás sem elég hatékony

A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy Romániában arányosan több állami alkalmazott van, mint az Európai Unió országainak nagy részében. Alapvetően ez nem jelentene problémát, az viszont igen, hogy ennek ellenére a közszolgáltatások minősége gyengébb, mint az uniós átlag. Aggodalomra ad okot, hogy Románia uniós szinten bevételarányosan messze a legtöbbet költi a közalkalmazottak bérére. Mindez arról tanúskodik, hogy a hatékonyság sem a közalkalmazottak tevékenysége terén, sem az adóbehajtásban nem túl jó.

Rácz Béla Gergely ugyanakkor bizakodó, meglátása szerint a relatív magas állami fizetések megteremtik a feltételeit a jó minőségű közszolgáltatásoknak, hiszen a jó szakemberek már kevésbé zárkóznak el attól, hogy az állami szférában dolgozzanak. Viszont a fizetések emelésének csak később mutatkozik meg a hatása a minőségben. Az egyetemi oktató példaként említette, hogy a tanügyben ugyan tisztességesebb szintre emelték a fizetéseket, ám ez a tény azokat, akik már a rendszerben vannak, nem teszi jobbá, felkészültebb, elhivatottabbá, viszont többen választhatják a pedagógusi pályát.

A bérnövekedések hosszú távon megteremtik annak a feltételét, hogy a jó képességű fiatalok a tanári, orvosi, hivatalnoki pályát válasszák, ennek hatása hosszú távon mutatkozik meg a közszolgáltatások minőségében.

Béren kívüli juttatásokkal erősíthet a magánszféra

A magánszféra ugyanakkor azzal állhatja a versenyt, hogy sokkal több béren kívüli juttatást tud biztosítani az alkalmazottaknak, például a cégautót személyes használatra is igénybe vehetik. Ezek a juttatások a mutatókban nem látszanak, de a vállalatok számára olcsóbbak, mintha fizetésben adnák ki, az alkalmazottak számára pedig kecsegtetők – összegezte az adjunktus.

Az év első két hónapjában 3000 állást hirdettek meg az állami szférában, ezek 90 százaléka vezető pozíció – derül ki egy munkaerő-közvetítő platform adataiból. Összehasonlításképpen: a magánszektorban ugyanebben az időszakban 65 ezer új álláshely jelent meg. Az állam egyre erősebb versenytársává válik a magánmunkáltatóknak. A hatóságok bejelentették, hogy 2023-ra 90 ezer álláshelyet szabadítanak fel, főként az oktatás, az egészségügy és a bűnüldözés területén, miközben tavaly összesen 12 ezer állást hirdettek a közszférában – idézi az Economedia gazdasági portál.