A koronavírus-járvány első éve: az előzetes várakozásoknál jobban alakult a gazdasági helyzet
Az év végére a hazai gazdaság teljesítménye ismét elérheti a 2019-es szintet a BBTE oktatóinak tanulmánya szerint.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának hat fős, magyar tagozatos kutatócsapata a koronvírus-járvány első szakaszában elindította a COVID-19: Romanian Economic Impact Monitor nevű kutatási projektet, amelynek keretében valós időben követik a járványhelyzet és a gazdaság alakulását, valamint rövid- és középtávú előrejelzéseket készítenek. A kutatócsapat mérleget készített a járvány első évéről.
Az első romániai koronavírus esetet 2020. február 26-án azonosították. A pandámia két fő hullámban érkezett Romániába. Az első hullámban a 2020. február-augusztus időszakban az aktív esetszámok 17.000 fölötti maximumot értek el, amely a napi megbetegedések számát tekintve az 1500 új esetet is meghaladta a hullám csúcsidőszakában. A második hullám a 2020. szeptember – 2021. február időszakban bontakozott ki, amikor az aktív esetszám már a 116.000-et is meghaladta, a napi megbetegedések száma pedig a 10.000-es érték fölött tetőzött.
Mit lépett a kormány?
A 2020-as év során meghozott kormányzati és pénzügyi intézkedések a gazdasági válsághelyzet enyhítését célozták és az eszközök széles palettáján olyan intézkedések jelentek meg, mint a kényszer-munkanélküliség, egyes adók és illetékek befizetési kötelezettségeinek elhalasztása, az állam által 80 százalékban garantált vállalati hitelek bevezetése, az IMM Invest és az IMM Factor program, 9 hónapos hitelmoratórium, kedvezmények a határidő előtt befizetett vállalati adókra, a jegybanki alapkamat 1,25 százalékig történő lépcsőzetes csökkentése vagy a devizabetétek kötelező tartalékrátájának csökkentése 5 százalékra. Részben az időben meghozott intézkedéseknek köszönhetően Románia gazdasága az elemzők várakozásaihoz képest kisebb mértékben esett vissza – olvasható a BBTE kutatócsapatának jelentésében.
A kormányzati költségvetés a 2021-es évre 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami azt jelenti, hogy az idei év végéig Románia GDP-je behozhatja a járvány okozta veszteségeket és újra elérheti a 2019-es GDP szintet. Ennek a gyors visszarendeződésnek ugyanakkor komoly ára van: a 2020-as év GDP-arányos költségvetési deficitje majdnem elérte a 10 százalékot, míg az ezévi várakozások egy 7 százalék fölötti deficitet vetítenek előre, amely Románia államadósságát egy nagyon rövid idő alatt drasztikusan megnöveli.
Az időjárás is bekavart
A járvány okozta válság következtében Románia gazdasága a 2020-as évben egy 3,9 százalékos visszaesést könyvelhetett el a Statisztikai Hivatal legfrissebb becslései alapján. Pozitív aspektus, hogy ez a csökkenés az eurózóna 6,8 százalékos átlagos visszaeséséhez képest jóval mérsékeltebb. Fontos megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy a mezőgazdaság egy kimondottan rossz évet zárt, ami a kedvezőtlen időjárási körülményeknek tudható be.
Ha a mezőgazdaság hatását kiszűrjük, akkor Románia mindössze százalékos visszaesést könyvelhetett volna el a BBTE oktatói szerint. A hazai gazdaság struktúrája jelentős szerepet játszott a viszonylag kismértékű visszaesésben, a leginkább érintett szektorok ugyanis, a turizmus és vendéglátás, csak kis részarányt képviselnek a teljes gazdaságon belül. Az ellemzők azt is fontosnak tartják kiemelni, hogy a járvány első hulláma más európai országokhoz képest egy viszonylagos késéssel érkezett meg Romániába és a környező országokba, ami szintén enyhítette a negatív gazdasági következményeket.
2021-ben Románia akár egy 5 százalékot meghaladó gazdasági növekedést is elérhet. Ugyanakkor, mivel Európa számos országában jelenleg ismét szigorú korlátozások vannak érvényben, és így rövidtávon az eurózóna csak nehézkesen tud helyreállni, Romániában is csak egy szerény gazdasági növekedésre számíthatunk a 2021. január-március periódusban.
Jól reagált a tőzsde
A pénzügyi piacok alakulása a 2020-as évben rendkívül változékony volt: a tőzsdeindexek a márciusi hatalmas esést követően hasonlóan látványos visszarendeződést mutattak. A Bukaresti Értéktőzsde irányadó indexe, a BET index például 2020-ban teljes mértékben ledolgozta a járvány miatt elszenvedett veszteségeket, sőt a válság kezdetéhez viszonyítva 2021. február végére egy +8,3 százalékos hozamot is elért.
Ebben az időszakban ugyanakkor a BBTE oktatói szerint számos érdekes vagy extrém jelenségnek lehettünk szemtanúi: az olajár rövid időre negatív tartományba esett, az amerikai jegybank 0 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat, a tőzsdeindexek számos pozitív rekordot megdöntöttek a helyreállás során, de a kriptovaluták is sorra rekordmagas árfolyamokat döntögettek.
Hasított az IT
A válság hatását illetően az iparágak között jelentős eltérések mutatkoztak. Az IT szektor és a futárszolgálatok számottevő növekedést könyvelhettek el, míg másik két ágazat drámai veszteségekkel kellett szembenézzen: a turizmus és vendéglátás 67,4 százalékkal esett vissza 2020. második negyedévében, míg ugyanebben az időszakban a kulturális, művészeti és egyéb szórakoztató szolgáltatások 60,4 százakékos veszteséget könyvelhettek el. A romániai GDP-hez nagyobb arányban hozzájáruló ágazatok közül a nehézipar becsléseink szerint 29,1 százalékkal esett vissza.
2020 végére mindössze néhány ágazat maradt jelentős veszteségben, mint például a légiközlekedés vagy a vendéglátás. Az IT szektor 20, az építőipar pedig 10 százalékot meghaladó éves növekedést ért el.
CSAK SAJÁT
A kezdeti várakozásokkal ellentétben az ingatlanpiac meglepően jól vészelte át mostanáig a válságot. Az egy négyzetméterre vonatkozó átlagárak alakulása országos szinten és a legnagyobb városokban is azt mutatja, hogy az ingatlantulajdonosok meg tudták tartani piaci pozícióikat és áraikat. Bár a járvány első hónapjai az árak mérsékelt csökkenését, valamint a tranzakciók számának drasztikus visszaesését eredményezték, 2020 nyarára az ingatlanpiac újra növekedési pályára állt, amelyet még egy enyhe árnövekedés is kísért.
Ha a 2008-2009-es válság egy hasonló időszakával vetjük össze az ingatlanpiac mostani alakulását, akkor egyértelműen kirajzolódik, hogy az akkori ingatlanpiaci válság sokkal mélyebb volt, amelyet drasztikus árcsökkenés kísért, és amelynek jóval hosszabb távú következményei voltak.