A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Gazdasági élet a válság alatt címmel tartott online gazdasági konferenciát, ahol magyarországi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági közgazdászok beszéltek arról, hogyan élte meg saját térségük a koronavírus-járvány okozta gazdasági változásokat. A következtetést az volt, hogy Kelet-Közép-Európa gazdasága 2022 második felére fogja elérni a 2019-es szintet.

A konferenciát Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke nyitotta meg, aki úgy vélte: a gazdaság egyre jobban érzi a járvány hatását. Szerinte a 2008-as krízishez hasonló a helyzet, a kihatása pedig nagyon hosszú lefutású lesz. „A gazdasági válságot mindenki érzékeli, a családok kétharmadának romlani fog a helyzete a statisztikai felmérések alapján. Megváltoztak a munkakörülmények, az online és IT-szektor megerősödött, de ugyanakkor leépítések is történtek, kevesebben dolgoznak, és kevesebb terméket tudnak előállítani” – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy szerinte meg kell találni azokat a szektorokat, szegmenseket, amik alapján újraépítkezni, megerősödni lehet.

Dr. Balog Ádám, a Magyar Közgazdász Társaság Kelet-közép-európai szakosztályának elnöke  a válság alatti életről beszélt globális, regionális és magyarországi szinten. A Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) vezérigazgatójaként adatokkal készült, amelyeket az ügyfélkörükben mértek fel. Rámutatott: Magyarországon viszonylag jól tudtak átállni a távmunkára, ennek köszönhetően megnőtt a digitális fejlődés is, és a fogyasztási szokások is átalakultak. Szerinte például az online rendelés miatt máshogy választunk, és ennek rövidtávon negatív, de hosszú távon akár pozitív hatása is lehet, és a válság felkészíthet minket későbbi, hosszabb válságokra is.

„Magyarországon az állam gyorsan és hatékonyan reagált a válságra, a gazdaságban fenn tudta tartani a bizalmat, a feldolgozóiparban kifejezetten pozitív volt a visszajelzés, míg a szolgáltató szektor nyilván negatívabban ítélte meg a helyzetet. A lakossági értékelés vegyes volt, várhatóan a lakosság 60 százalékának csökkenni fog a jövedelme” – hangsúlyozta Dr. Balog Ádám, hozzátéve, hogy ez természetes folyamat, és volt már nagyobb válság is ennél.

A járvány első szakaszában még optimisták voltak

Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdász Társaság elnöke szerint az első negyedév második felében a járvány kezdetéig 2 százalékot meghaladó gazdasági növekedés volt Magyarországon. A kormány nagyon szigorú járványügyi intézkedéseket hozott, így a megbetegedettek száma alacsony volt, ám a gazdaságban 13 százalékos visszaesés következett be.

A közgazdász érdekes adatokkal is szolgált: a 2008-as válságkor a világ GDP-je nagyjából egytized százalékot esett vissza, a világ teljes külkereskedelmi forgalma pedig 20 százalékot. Szerinte a mostani válságnál várhatóan 10 százalékkal esik vissza a külkereskedelmi forgalom, és ez azt jelenti, hogy a nagy visszaesések a belpiacoknál lesznek tapasztalhatóak.

„Ezért merül fel az a kérdés, hogy mennyiben jelentett védelmet a bezárkózás. A kelet-közép-európai országoknak Lengyelország kivételével kis, nyitott gazdaságuk van, ezért volt nehéz számukra a válság. A GDP arányos államadósságok 15-20 százalékkal nőttek ezekben a régióban” – részletezte Pleschinger Gyula.

A Magyar Közgazdász Társaság elnöke arról is beszélt, hogy az évet az ország 6 százalékos visszaeséssel zárja, ami pedig a munkaerőpiacot jelenti, 2019 végét Magyarország gyakorlatilag teljes foglalkoztatással zárta – 3,9 százalék volt a munkanélküliek aránya –, ez mára 4,6 százalékra nőtt, és tovább fog növekedni, „talán az 5 százalékot is eléri”.

Pleschinger Gyula szerint a járvány első szakaszában még optimisták voltak, egy V alakú lefutást feltételeztek, viszonylag gyors visszapattanással, ám most, a második hullám tapasztalatai kapcsán inkább egy W alakú lefutásra számítanak, viszonylag lassú kilábalással. Szerinte a 2019. évi szintet 2022 második felére érhetjük el újra Kelet-Közép-Európában.

Szlovákiában nem voltak felkészülve a járványra

Matus Tibor, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság alelnöke arról beszélt, hogy az országban február 29-én még választásokat tartottak, így addig „senki nem törődött a Coviddal”, nem szereztek be maszkokat, kézfertőtlenítőt sem.

„Március végére megalakult az új kormány, ami a kezdeteket járványügyileg jól kezelte, ám gazdaságilag már kevésbé. A munkahelyek megtartására próbált törekedni, ám különösebb, hosszabb távú gazdasági élénkítő programokat nem vezetett be” – ismertette a közgazdász, hozzátéve, hogy Magyarországhoz képest Szlovákia az első negyedévet mínusz két százalékkal abszolválta.

Beszámolója szerint az autóipar vissza tudta hozni a 2019-es év teljesítményét, ám a többi ágazat nem. A pozsonyi kormány az idei évben 6,7 százalékos visszaeséssel számol, és biztos, hogy 2021-ben Szlovákia sem fogja elérni a 2019-es szintet. Emellett a munkanélküliség 4,2 százalékról 7,2 százalékra ugrott fel.

A szakértő az állam és a magánszektor együttműködésében látja a legnagyobb gondot, mivel a kormány rövid távú intézkedéseket hoz. Egy másik komoly probléma szerinte, hogy „minden döntésnél 5-6 fajta verzió szállong”, és a kormány emiatt veszít a népszerűségéből.

Matus Tibor szerint, ami különlegesség volt, hogy országos tesztelést hajtottak végre, és az 5,5 millió lakosból 3,5 milliót leteszteltek. Aki pozitív lett vagy nem ment el a tesztre, annak önkéntes karanténba kellett vonulnia, ez az egész akció költsége pedig 100 és 200 millió euró között mozog, még nincsenek végleges adatok.

„A matematikusok szerint ezzel az a gond, hogy kiszűrtek 35 ezer pozitív személyt, akikből 15 ezer nem biztosan pozitív, ám további 25 ezret nem szűrtek ki, akik statisztikailag pozitívak kell hogy legyenek, és ők papírt kaptak arról, hogy szabadon járhatnak. A járványgörbe ekkor lezuhant, ám most ugyanott vagyunk, ahol a tesztelés előtt voltunk” – magyarázta.

„Nagyon sok múlik a gazdaságba injektált tőkén”

Juhász Bálint, Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság elnökségi tagja szerint Szerbiában is probléma volt, hogy a járvány és a választások „valahol találkoztak”, és a pandémia első hulláma miatt el is kellett halasztani a választásokat. A közgazdász szavai szerint az első hullámkor a szerb kormány könnyelmű volt, ám nagyon gyorsan a teljes kijárási tilalomig jutottak el, és ekkor gazdasági intézkedéseket is hoztak.

„A kisvállalkozások támogatása fontos volt, a dolgozók bértámogatást kaptak, és a munkanélküliek arányának a növekedése mérsékelt volt ebben az időszakban. Az egyéni vállalkozók azonban arról beszélnek, hogy az új évtől 200 ezer egyéni vállalkozás léte kérdőjeleződik meg, és tömeges elbocsájtások következnek” – mondta Juhász Bálint, hozzátéve, hogy ő ezt a kijelentést fenntartásokkal kezelné, és nem gondolja, hogy ekkora mértékű lenne a baj.

A közgazdász adatokkal is szolgált: a Vajdaságban 5,4 százalékkal csökkent a GDP, az infláció 1,8 százalékkal nőtt, a fogyasztói árak fél százalékkal csökkentek, és a munkanélküliség 1 százalékkal nőtt. A turizmus a felére esett vissza, 75 százalékkal visszaesett a külföldi turisták száma, a hazai turistáké pedig 28 százalékkal. Juhász Bálint szerint a Vajdaság a hazai turizmusban lévő lehetőséget nem ragadta meg, és szerinte nagyon sok múlik azon, hogy az állam hogyan kezeli a gazdaságot, mennyi tőkét képes beleinjektálni, hiszen „ha pörög a gazdaság, ha van forgótőke, túl lehet élni ezt a nehéz időszakot”.

Ez történt Kárpátalján

Pataki Gábor, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének alelnöke szerint azt tapasztalják, hogy a járvány miatt egyre több kárpátaljai magyar megy külföldre dolgozni, és a kivándorlás felgyorsult. A közgazdász arról is beszélt, hogy milyen hatással volt a kárpátaljai mikrovállalkozásokra a pandémia.

„A vállalkozások felénél kényszerleállást kellett végrehajtani, az idei év bevételével kapcsolatban visszaesést tapasztaltak, egyharmados bevételkiesést mértek. Nagyon sokan csak az előző időszak tartalékaiból tudtak túlélni, és a cégek több mint 50 százaléka nem végzett semmiféle fejlesztést, a megkérdezettek többsége pedig nem tudott online értékesítést végezni” – részletezte Pataki Gábor.

Hozzátette: a kutatások alapján kimutatható, hogy a kárpátaljai magyar vállalkozókat rosszabbul érintette ez a válság, mint az orosz-ukrán konfliktus, holott az ország egészét tekintve az sokkal nagyobb gazdasági problémákat okozott. A közgazdász szerint ugyanakkor az a legfontosabb, hogy a kihívásokra lehetőségként tekintsünk, mivel „csak akkor tudjuk a kárpátaljai magyarságot megtartani, ha a vállalkozásokat megtartjuk”.