Megváltoztatta a Bolojan-kabinet a multinacionális vállalatokra vonatkozó adózási szabályokat, remélve, hogy ezúttal nem fognak tudni túljárni a törvényhozók és az adóhatóság eszén. A szakemberek szerint ez erősen kétséges.

Nem találnak fogást a multinacionális vállalatokon a bukaresti kormányok, ezért időről-időre átírják a rájuk vonatkozó adószabályokat. 2023-ban a forgalmi adóban látták az ellenszert a multik adóoptimizálási praktikáira, vagyis abban, hogy az adót a árbevételhez, ne pedig az ügyes trükkökkel legálisan csökkenthető nyereséghez szabják. Nem jött be, amint azt Alexandru Nazare a közlemúltban elismerte, a remélt 5-7 milliárd lej helyett mindössze 1,2 milliárd többletbevételt eredményezett.

A pénzügyminiszter azt ígérte, hogy mivel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, megszüntetik a forgalmi adót, s helyette az árbevétel 3 százalékára korlátozzák a cégcsoporton belül költségként elszámolható kiadásokat (menedzselési és tanácsadási kiadások, szellemi tulajdon után fizetendő díjak stb.). A küszöbértéket meghaladó összeg után a multiknak 16 százalék adót kell a jövő évtől fizetniük.

A 3 százalékot végül 1 százalékra csökkentették, s egyúttal, a PSD javaslatára, érvényben maradt a forgalmi adó is, amely, akárcsak mostanáig, az évi 50 millió eurónál nagyobb árbevételű cégeket terheli, függetlenül attól, hogy külföldi vagy hazai tulajdonban vannak.

Megnyerhetetlen játszma

A szakemberek egy része nem fűz nagy reményeket a héten elfogadott új adóügyi szabályokhoz. „Ez egy olyan játék, amit nem lehet megnyerni. A kormány megváltoztatja az adószabályokat, azonban a multik gyorsan reagálnak rá. Kitűnő adószakértőik vannak, ezért úgy tudnak adót optimizálni, ahogy szeretnének” – nyilatkozta a Maszolnak Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) adjunktusa. Hozzáteszi, hogy ez nem specifikusan romániai probléma, szembesülnek vele más országok is.

Elmondása szerint az Európai Unióban létezik az adóoptimizálás szabályozására kigondolt, a cégcsoporton belüli elszámolásokra vonatkozó transzferár-irányelv, azonban azt Románia nem képes alkalmazni. „Ahhoz, hogy a multinacionális cégcsoportokon belüli tranzakciókat elemezni lehessen, az adóhatóságnak fel kellene építenie egy szakértői gárdát. Magasan képzett szakértők nélkül reménytelen, az adóhatóság jelenleg alkalmatlan rá” – mondja a BBTE oktatója. Azt, hogy a cégeknek sokkal jobb adóügyi szakembereik vannak, mint az államnak, ékesen mutatja, hogy a forgalmi adóból a várt összegnek csak kb. az ötöde folyt be.

Arra, hogy a nagyvállalatok mennyire kreatívan kerülik meg a kormány által keservesen kiizzadt adószabályokat, a legegyszerűbb példa a forgalmi adó 50 millió eurós értékhatára. Egy sor, bőven 100 millió euró fölötti forgalmat bonyolító cég felosztotta magát több kisebbre, amelyek 50 milliónál kevesebb bevételt érnek el, s ezzel kikerültek a szabályozás hatálya alól.

A nagy cégek, s különösen a multik adóoptimizálási gyakorlata, amivel azt célozzák, hogy a lehető legkisebb nyereség után fizessenek társasági adót, nem jelent adócsalást, ahhoz, hogy Románia az utolsó helyen áll az Európai Unióban az áfabehajtás hatékonyságát illetően, semmi köze nincs.

Az, hogy sok multi kevesebb pénzt fizet be az államkasszába, mint amennyit a kormány pénzügyi szakemberei szerint kellene, a kisebbik rossz. Van ugyanis egy sor óriáscég, amelyek egy lejt, annyit sem adóznak Romániában. Ezek egyike a Meta, a Facebook és az Instagram üzemeltetője. A Mark Zuckerberg nevéhez köthető gigász, bár nincs helyi leányvállalata, jelentős bevételekhez jut Romániából, s ugyanaz elmondható a Google-ről és a TikTokról is. Ezek a platformok a legfontosabb reklámfelületek közé tartoznak, a Ziarul Financiar (ZF) értesülései szerint piaci szereplők a romániai bevételeiket évi 500 millió euróra becsülik.

A technológiai cégek, amelyeknek nem kell termékeket szállítaniuk A-ból B-be előszeretettel élnek ezzel a lehetőséggel. Például a Facebook európai székhelye Írországban van, s a szigetország halmozottan profitál a vállalat jelenlétéből, más országokból származó bevételek után is pénzre tesz szert.

Maximális törvényesség, nulla adózás

„A cég kiválasztja a számára kedvező adókörnyezetet, s a törvények maximális betartásával egy lejt sem adózik Romániában” – magyarázza Juhász Jácint. Az ANAF-nak fogalma sincs, hogy mennyi bevétele származik a cégnek a romániai piacról, mivel nincs illetékessége Írországban, az ottani adóhatóságnak pedig nem fűződik érdeke hozzá, hogy adatokat szolgáltasson ki.

Egyes cégek nem csinálnak titkot abból, hogy mekkora forgalmat bonyolítanak Romániában anélkül, hogy egy vasat adóznának, mivel nincs okuk titkolózni. Ilyen a magyar gyökerű Wizz Air, amely utoljára 2022-ben nyújtott be éves mérleget az országban. A Wizz Airnek van egy fiókja Romániában, a Wizz Air Hungary LTD, amelynek 12 év alatt hatban semmilyen bevétele nem volt, egyben pedig 1239 lej, ellenben 2022 végén 1,216 milliárd lej volt az adósságállománya.

A fapados légitársaság annak ellenére nem fizet be semmit az államkasszába, hogy 50 százalékot meghaladó részesedéssel toronymagasan piacvezető a hazai piacon, tavaly 13 millió utast szállított romániai járatain, idén pedig várhatóan közel 15 milliót fog. Váradi József vezérigazgató korábban azt nyilatkozta, hogy a cég legfontosabb piaca Románia. Az anyavállalatnak a 2024/2025-ös pénzügyi évre vonatkozó jelentéséből kiderül, hogy a romániai bevételei 561 millió eurót tettek ki.

Ha a WizzAir fizetné az 1 százalékos forgalmi adót, akkor idén 5,6 millió euróval, mintegy 28 millió lejjel járulna hozzá az államháztartás bevételeihez. Ez nem minden, mivel, bár nincs romániai leányvállalata, van legalább 1000 romániai dolgozója. A ZF számításai szerint a dolgozók után fizetendő személyi jövedelemadó, egészségbiztosítási járulék és nyugdíjbiztosítás formájában idén további 5,8 millió euró, 29 millió lej folyna be a központi költségvetésbe.

Azzal, hogy nem jegyzett be céget Romániában, s így aztán nem adózik helyi szinten, a Wizz Air semmiféle törvénytelenséget nem követ el, az uniós törvénykezés ugyanis lehetővé teszi, hogy egy légitársaság valamennyi tagállamban működjön, anélkül, hogy mindegyikben leányvállalata volna. A fapados társaság romániai járatait a Wizz Air Malta üzemelteti. A Ziarul Financiar kérdésére Váradi József azt közölte, hogy tervbe van véve egy romániai leányvállalat bejegyzése, azonban nem adott meg határidőt.

Juhász Jácint szerint jelenleg nem léteznek jogi eszközök arra, hogy a Romániában tevékenykedő, de képviselettel nem rendelkező cégeket a helyi bevételek után helyben adófizetésre kötelezzék, ez csak közös uniós szabályozással lenne megoldható.