A Románia által január 1-jétől bevezetett, az EU-n kívüli csomagokra vonatkozó adó katasztrofális hatásokat váltott ki – nem azért, mert a romániai vásárlókat terheli a csomagonkénti 25 lejes illeték, hanem – mert a harmadik országokból származó kereskedők trükkjei miatt csökkent az állami bevétel, számol be az Adevărul.

A lap információi szerint a 25 lejes adó bevezetése nyomán a Temu, a Shein, az Alibaba és más cégek úgy próbálták elkerülni azt, hogy más EU-s országokban nyitottak fióktelepeket vagy raktárakat, és a szállítmányokat más repülőterekre irányították, elsősorban Magyarországra. Így Románia nemcsak az adót nem kapja meg, hanem a korábban beszedett vámbevételektől is elesik.

„A 25 lej/csomag logisztikai adó bevezetése a 2025/229-es törvény hatása gyors és jelentős a Henri Coandă Nemzetközi Repülőtéren (OTP) zajló logisztikai folyamatokra. Ahelyett, hogy jelentős pluszbevételt hozott volna a költségvetésnek, a rendelkezés a logisztikai és vámáramlatok Románián kívülre helyezéséhez vezetett, negatív pénzügyi és gazdasági hatásokkal, és súlyosan rontotta az OTP stratégiai helyzetét” – nyilatkozták az Adevărulnak a Pro Customs – Vámügynökök Egyesületének képviselői.

Az egyesület képviselői elmondták, hogy a múlt év második felében a román repülőtér körülbelül 7,362 millió e-kereskedelmi csomagot ügykezelt, összesen közel 212,3 millió euró értékben, melyeket romániai, bolgár, görög és osztrák végső fogyasztóknak szántak.

Ezeket a 150 euró alatti csomagokat az EU-ban kifejezetten az e-kereskedelem B2C forgalmához létrehozott H7/IOSS vámeljárás szerint jelentették.

„Bár a mennyiség lenyűgöző, a 7,362 millió csomag csak az OTP-n áthaladó áruk 50%-át képviselték. Más szóval az e-kereskedelem mellett más árutípusok is érkeztek, ami gyorsan erősítette a repülőtér regionális logisztikai szerepét” – magyarázták az egyesület képviselői.

Összehasonlításképp, 2024 egészében az OTP körülbelül 36 000 tonna árut dolgozott fel. Az előző év második felében azonban, több mint 278 charter teherszállító járat miatt, a teljes rakomány meghaladta a 20 000 tonnát (ebből kevesebb, mint 10 000 tonna volt e-kereskedelmi áru), ami az OTP szerepének strukturális változását mutatja a globális logisztikában.

Azonnali hatás: a forgalom áthelyezése

Nemzetközi szállítmányozási szakértők szerint a globális e-kereskedelmi platformok gyors és stratégiai lépéseket tettek: „Jogilag EU-s cégeket hoztak létre, főként Magyarországon, helyi ÁFA-regisztrációt szereztek, és megkezdték az áruk importját a klasszikus B2B – H1 eljárással, amelynek során a vám és az ÁFA a vámkezeléskor fizetendő” – magyarázták.

Az áruk az EU más országaiban kerülnek szabad forgalomba, az EU-tagállamokban forgalmazható, közösségi árukká válnak, majd Romániába EU-n belüli szállítással jutnak el. Ebben az új modellben a 25 lejes logisztikai adót már nem alkalmazzák, tették hozzá.

Hatalmas a veszteség

„A csomagonként 25 RON logisztikai díj bevezetése szinte azonnali hatást gyakorolt: az e-kereskedelmi forgalom mintegy 99%-a átirányításra került az EU más belépési pontjaira. A fő haszonélvező a budapesti repülőtér (BUD) lett” – mutattak rá.

A Pro Customs szerint a 7,362 millió B2C csomag logisztikai adója 36,8 millió euró bevételt hozott volna, míg a hagyományos B2B vám és ÁFA 101,1 millió eurót, így a költségvetés évente mintegy 700 millió eurótól esik el. Az OTP-n áthaladó forgalom csökkenése közvetlen veszteséget okoz az infrastruktúra-díjakból, rontja a logisztikai kapacitást, és gyengíti Románia regionális szerepét a globális e-kereskedelmi láncokban, állapítják meg a szakértők.

A következmények egyértelműek: csökken a fiskális átláthatóság, korlátozottá válik a határokon átnyúló e-kereskedelem felügyelete, és közép-, valamint hosszútávon erodálódik az adóalap – állítják a szakértők.

Olaszország: a csomagokat más repülőterekre irányítják

Románia és Olaszország az első európai országok, amelyek bevezették a Temu- és Shein-csomagokra vonatkozó logisztikai adót, remélve, hogy csökkenthetik az unión kívüli csomagok áradatát. Míg Romániában a január 1-jétől érvényes adó 25 lej, Olaszországban 2 euró.

„A rendelkezés bumeránghatást váltott ki” – nyilatkozta Valentina Menin, az Assaeroporti ipari csoport vezérigazgatója, amely 32 olasz repülőtér üzemeltetőit képviseli, köztük a milánói Malpensát, az ország egyik legnagyobb áruszállítási központját. Róma a 2026-os költségvetés részeként az adóból 122 millió eurós bevételt remélt idén, és 245 millió eurót a következő évben. Az olasz vámhatóság szerint azonban január 1. és 20. között a kis értékű, EU-n kívüli csomagok száma 36%-kal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakához képest.

Menin szerint legalább 30 járatot a Malpensa repülőtérről, amely az olasz légi áruk 60%-ának érkezési pontja, Liege-be (Belgium), Amszterdamba és Budapestre irányítottak át az év elején, miután a cégek az adó elkerülése érdekében átszervezést hajtottak végre.

Az EU-s szabályok szerint, ha az áruk belépnek a belső piacra és vámkezelésen esnek át, szabadon mozgathatók további ellenőrzés vagy adók nélkül, lehetővé téve a cégeknek, hogy könnyen elkerüljék az olaszországi kezelési díjat.

Kapcsolódó

Felárasok lesznek a kisebb értékű, EU-n kívülről rendelt csomagok

Felár jár azokra a csomagokra amelyek összértéke nem haladja meg a 150 eurót.

vásárlás online EU