Az autóipar két kevésbé fejlett megye gazdaságát dominálja leginkább, Krassó-Szörényben az alkalmazottak 13,9, Beszterce-Naszódban 13,1 százaléka gyárt gépkocsi-alkatrészeket.

A romániai megyék több mint egyharmadában, a 42 közül 15-ben az állam a legnagyobb munkáltató, ami nem vet túl jó fényt a hazai gazdaság állapotára. Tizenháromban a pedagógusok alkotják a legnépesebb munkavállalói kategóriát, kettőben pedig az egészségügyi káderek. Ez utóbbiak Iași és Maros megye, mindkettőben működik orvosi egyetem.

Maros megyében a munkavállalók 5,5 százaléka, 8000-nél valamivel több ember dolgozik az egészségügyben, míg a moldvai megyében 6,4 százalék, 12 600 fő. A pedagógusok dominálta megyék között csupán két erdélyi van, Hargita és Szilágy. A nagyobbik székely megyében 3800 pedagógus dolgozik, akik a dolgozók 4,8 százalékát teszik ki, a Szilágyságban pedig még nagyobb, 6,8 százalék az arányuk.

A legnagyobb súlya a gazdaságon belül Botoșani-ban van a tanügynek, ahol minden tizedik alkalmazott pedagógus. Ez persze nem azt jelenti, hogy a moldvai megyében túlméretezett lenne az oktatási hálózat, hanem annak a jele, amit más mutatók is jeleznek: Botoșani megyében nagyon csehül áll a gazdaság.

Az erdélyi megyék többségében az autóipar ad kenyeret a legtöbb embernek. Erdélyben nem szerelnek össze gépkocsikat, ellenben sok alkatrészeket gyártó és - forgalmazó vállalat van. Az ágazat súlya Krassó-Szörényben és Beszterce-Naszódban a legnagyobb, előbbiben az összes munkavállaló 13,9, utóbbiban 13,1 százalékát foglalkoztatja.

Háromszéken a textilipar a fő munkaadó

Abszolút értékben Brassóban, Aradban és Szebenben dolgoznak legtöbben az autóiparban, előbbiben közel 16 ezren, utóbbiakban 11 600-an, illetve 11 ezren. Az ágazat Fehérben és Szatmárban számít még a legnagyobb munkáltatónak.

Érdekesség, hogy Argeș megyében, ahol a Dacia-gyár van, az autóipar súlya feleakkora a munkaerőpiacon belül, mint Krassó-Szörény megyében. Doljban, ahol a Fordokat szerelik össze, nem is a gépkocsigyártás foglalkoztatja a legtöbb embert, hanem a vízgazdálkodás. Ezek a látszólagos anomáliák annak tudhatók be, hogy az összeszerelő üzemekben a munkafolyamatok az általános romániai viszonyokhoz képest magas fokon automatizáltak.

Bihar és Kovászna megye gazdasága nagyfokú hasonlóságot mutat, mivel mindkettőben a textilipar a fő munkáltató, 7,7, illetve 7,4 százalékos munkaerőpiaci részesedéssel. Az ország egyik legfejlettebb megyéjeként számon tartott Temesben a kereskedelemben dolgoznak a legtöbben, az alkalmazottak 6,2 százaléka, s ezen ágazat dominál Bukarestben és Ilfovban is.

Călărași-ban a mezőgazdaság dominál

Kolozs megye az IT ipar egyik hazai fellegvára ugyan, ahol kb. 15 ezer informatikus dolgozik, de a szállítás az első számú munkáltató, 15 ezernél valamivel kevesebb alkalmazottal. Ennek az a magyarázata, hogy az informatikusok között magas az egyéni vállalkozók aránya, akiket a munkaügyi hatóság nem alkalmazottként tart számon.

Hunyad megyében a fémmegmunkálás, Máramarosban pedig a bútorgyártás a legtöbb ember megélhetését biztosító gazdasági ágazat. Az országnak egyetlen olyan megyéje van, Călărași, ahol az alkalmazottak relatív többsége, 8,6 százaléka, a mezőgazdaságban dolgozik.