„Rablógazdálkodás” miatt csődvédelem alá került a legnagyobb erdélyi magyar médiacég

FRISSÍTVE: Csődvédelem alá került hétfőtől a legnagyobb erdélyi magyar médiavállalkozás. Az Udvarhelyi Híradó Kft. jelenlegi vezetői szerint a korábbi menedzsment „rablógazdálkodása” miatt került válságos helyzetbe a cég. A kiadó volt ügyvezetője, Székely Róbert tagadja a sikkasztásról szóló vádakat.

Már egy évvel ezelőtt voltak arra utaló jelek, hogy valami nincs rendben a mintegy 300 alkalmazottat foglalkoztató, több napilapot (Krónika, Vásárhelyi Hírlap, Csíki Hírlap, Gyergyói Hírlap, Udvarhelyi Híradó), egy hetilapot (Erdélyi Napló) és egy hírportált (szekelyhon.ro) működtető kiadónál. 2016. december 20-án ugyanis kiadtak egy közleményt, amelyben arról tájékoztatták az ügyfeleiket, hogy visszahívták tisztségéből Székely Róbert ügyvezető igazgatót.

Ebben tán nem lett volna semmi rendkívüli, de a közleményben a kiadó fontosnak tartotta pontosítani, hogy milyen bankszámlán fogadnak el befizetéseket, és felkérte az ügyfeleit, hogy ellenőrizzék ezt az adatot a nyilvántartásaikban. Ekkor indultak el az erdélyi magyar sajtós berkekben azok a híresztelések, hogy Székely Róbert jelentős összeget sikkasztott el a cégtől.

Szakmai körökben az is nyílt titoknak számított, hogy az Udvarhelyi Híradó a magas nyomda- és terjesztési költségek miatt egyre nehezebben „tartja el” a napilapokat, idén többször is késve kapták meg az újságírók a fizetésüket. A kiadó anyagi helyzete év végére már válságosra fordult. November 24-én csődvédelmi kérelmet nyújtott be, és ezt közölték is az alkalmazottakkal a következő napon tartott évzáró céges rendezvényen, Csíkszeredában.

„Közel 170-en vettünk részt a céges bulin. A kiadó vezetői arról biztosítottak mindenkit, hogy a fizetésekkel nem lesznek gondok, a csődvédelemre azért van szükség, hogy átütemezzék az adósságokat. Beszéltek azonban arról is, hogy átszervezések várhatók” – számolt be a Maszolnak egy név nélkül nyilatkozó újságíró, aki maga is furcsállotta, hogyan tudta fedezni a kiadó a céges rendezvény tetemes költségeit – a Csíkszeredába hívott több mint száz alkalmazott utaztatását, elszállásolását és étkeztetését –, ha súlyos anyagi gondokkal küzd.

A csíkszeredai „céges buli” után tíz nappal, kedden délután az Udvarhelyi Híradó közleményben tudatta, hogy csődvédelmet kértek, amit hétfőn jóvá is hagyott a Hargita Megyei Törvényszék. Ez egyébként néhány órával azután történt, hogy a Maszol a cég anyagi helyzetével kapcsolatos kérdésekkel kereste meg a kiadó jelenlegi vezetését. A közlemény utal arra is, hogy a korábbi menedzsmentet okolják a kialakult helyzetért.

„Itt rablógazdálkodás folyt”

„Ha nem sújtana az elmúlt évek rablógazdálkodásának következménye, akkor most nem kellett volna hatósági védelmet kérnünk” – közölte kérdésünkre Szőke László. A székelyudvarhelyi újságírót néhány héttel Székely Róbert menesztése után nevezték ki a kiadó stratégiai-fejlesztési területért felelős igazgatójává, és egy másik ügyvezetővel, Deák Sándorral együtt irányítja az Udvarhelyi Híradó működését.

Szőke László elmondta, gyanújuk szerint az egy éve menesztett ügyvezető, Székely Róbert a cég pénzéből saját vállalkozásait finanszírozta, sőt a saját otthoni villany- és szemétdíját is a kiadóval fizettette. Ezért bűnvádi feljelentést tett ellene az ügyészségen a jelenlegi cégvezetés, a 688/279/2017-es ügyiratszámú eljárás el is kezdődött már. Szőke László szerint a Székely Róbert által okozott kár több százezer lej nagyságrendű. „Nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy mekkora a hiány. Az ügyészség által kért szakértői becslések határozzák majd meg a pontos összeget” – magyarázta.

Az ügyvezető tájékoztatása szerint a bűnvádi eljárás alapját a 2015-2016-os időszakról szóló független könyvvizsgálói jelentés képezi. A további három év vizsgálata azonban jelentősen növelheti a kár összegét. „De ezt már az adóhatóságra bíznánk. Az ANAF értékeli fel majd az okozott hiányt, mert a csődvédelem magával von egy öt évre visszamenőleges teljes átvilágítást is” – tette hozzá.

Mit jelent az átszervezés?

A csődvédelem azonban átszervezést is jelent. Arra a kérdésünkre, konkrétan miként érinti ez majd az alkalmazottakat, Szőke László elmondta: a veszteséges tevékenységek megszilárdítása mellett elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatottak számát csökkentik. Közlése szerint a lapok közül a Vásárhelyi Hírlap, a Gyergyói Hírlap, a Krónika és az Erdélyi Napló veszteséges, de mindegyiket meg szeretnék tartani. „De azért muszáj némi racionalizálást ezeknél a sajtótermékeknél végrehajtani” – magyarázta.

A pénzügyminisztérium honlapján elérhető adatok szerint az Udvarhelyi Kiadó nettó üzleti forgalma 2016-ban 13 529 220 lej volt, és az évet 678 609 lejes profittal zárta. A tartozásainak összege – 2,446 millió lej – azonban jelentősen meghaladta a nyereségét. Szőke László nem kívánt arra a kérdésünkre válaszolni, hogy mekkora most a cég adóssága. „A tavalyi pénzügyi mérlegnél újabb adatokkal jelenleg nem szolgálhatunk” – jelentette ki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a csődvédelem lehetővé teszi az adósságtörlesztés átütemezését, a fizetésképtelenség elkerülését, így a kiadó helyzete belátható időn belül kiegyensúlyozottá válhat.

Az évzáró céges rendezvény költségeivel kapcsolatban az ügyvezető igazgató kijelentette: minden évben szerveznek céges bulit, rendszerint több városban. Idén már egy helyen szervezték, éppen a költséghatékonyság miatt.

Az Udvarhelyi Híradó Kft. többségi tulajdonát 2011 nyarán a Budapesten bejegyzett, és a Szerencsejáték Rt. támogatásával létrehozott Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány szerezte meg. Az alapítvány 2016-os évre szóló közhasznúsági jelentése szerint az Udvarhelyi Híradó 2015-ben 399 millió forintos, tavaly pedig 181 millió forintos támogatást kapott. Szőke Lászlótól szerettük volna megtudni, hogy idén mekkora támogatást kaptak, illetve a jelenlegi helyzetben számítanak-e a budapesti segítségre, de az alapítványhoz irányított a kérdéseinkkel.

„Nem sikkasztottam egy lejt sem”

Székely Róbert jelenleg vállalkozó, többek között a Star Rádió tulajdonosa. A Maszol megkeresésére tagadta, hogy akár egyetlen lejt is elsikkasztott volna a kiadó pénzéből. „Ha sikkasztottam volna, már rég börtönben lettem volna” – jelentette ki, azt állítva: eddig ügyészek nem keresték meg és nem is idézték be.

Székely elmondta, múlt év végi menesztése előtt felajánlotta, hogy távozása előtt elszámol a cég pénzügyeivel, de ezt a kiadó új vezetése elutasította. „Azt mondták nekem: nem kell elszámolj, majd a bíróságon úgyis találkozunk, úgyis tudjuk, mit tettél” – jelentette ki. Közlése szerint ugyanezt javasolta az előző főkönyvelő is.

A volt ügyvezető szerint törvénytelenül távolították el a cégtől, egy éves fizetésével tartoznak neki, és ezért be is perelte az Udvarhelyi Híradót. Emellett rágalmazásért is beperelte a kiadót, mert szerinte rossz hírét keltette a menesztését bejelentő múlt év végi közleményben.

Székely Róbert emlékeztetett, hogy Albert András vállalkozóval együtt hozták létre az Udvarhelyi Híradót, amelynek többségi tulajdonát eladták a magyarországi alapítványnak. Hozzátette: úgy érzi, hogy végig tisztességes munkát végzett. „Az újságírók megkapták a fizetésüket, nem halmozódtak fel adósságok” – részletezte.

A vállalkozó szerint a menesztése hátterében Szőke László áll. Az Udvarhelyi Híradó napilap főszerkesztője például kifogásolta, hogy ügyvezető igazgatóként nem fizetést, hanem nyereségrészesedést kap a kiadótól. „Mit tehetek, ha ilyen ügyes fiú vagyok, és ezt alkudtam ki?” – jegyezte meg Székely Róbert.

A konfliktus közöttük szerinte akkor mérgesedett el, amikor ügyvezető igazgatóként bejelentette: meneszteni kellene legalább húsz újságírót, ha szinten akarják tartani a céget. „Szőke Lászlóra is gondoltam, aki ide-oda járkált, alig dolgozott valamit” – jelentette ki a vállalkozó.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?