Munkaerőhiánnyal küzdenek a háromszéki gazdák, akik arra panaszkodnak, hogy kevés a napszámos. Az alkalmi munkások ugyanis – alaptalanul – attól tartanak, hogy ha hivatalosan bejegyzett idénymunkát vállalnak, elveszíthetik szociális segélyeiket.

Székelyföldön szokás szerint a krumpliszedés időszakában a gazdák helybéli vagy más megyékből érkező napszámosokat foglalkoztatnak. Ezt néhány éve a napszámos törvény megjelenésével törvényesen is megtehetik, ám mivel az idénymunkások jelentős többsége szociális segélyből vagy családi pótlékból tartja fenn családját, vonakodnak hivatalosan munkát vállalni, mert attól tartanak, hogy megvonják tőlük az állami támogatást. 

Háromszéken a tapasztalatok szerint a tavaszi és őszi mezőgazdasági időszakban általában megnövekszik a napszámosok száma. Idén viszont a gazdák panaszkodnak, hogy nehezen találnak munkaerőt, de előfordul az is, hogy a napszámosok nem hajlandóak bemutatni személyazonossági igazolványukat, hogy ne lehessen adataikat beírni a napszámos regiszterbe, ecsetelte Könczei Csaba a háromszéki Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.

Érdeklődésünkre több háromszéki gazda is arra panaszkodott, hogy egyre költségesebb a napszámosok foglalkoztatása, mivel az alkalmi munkásoknak egyre nagyobb elvárásaik vannak, így a napszám mellett ételt, italt és cigarettát is kell biztosítani számukra, így a gazda számára egy napszámos foglalkoztatása naponta meghaladhatja a 100 lejt is.

Az érintettek nem veszíthetik el a szociális segélyt, de munkanélküli minőségüket igen

A szociális segély esetleges megvonásáról érdeklődtünk a háromszéki hatóságoknál, de azok igyekeztek megnyugtatni az alkalmi munkásokat. Ördög Lajos, a Munkafelügyelőség vezetője szerint a napszámos törvény legutóbbi módosításának köszönhetően az idénymunkások nem veszítik el szociális támogatásukat, viszont csak jogi személyek foglalkoztathatnak hivatalosan idénymunkásokat, magánszemélyeknek erre nincs lehetőségük.

A Kovászna megyei Szociális Kifizetési Ügynökség vezetője, Támpa Ödön kifejtette: a napszámos munkából származó bevételt nem tekintik olyan jövedelemnek, amely miatt az érintett elveszítheti a szociális segélyt vagy a családi pótlékot.

Miközben a szociális segély és a családi pótlék nem összeférhetetlen a napszámos munkával, a munkanélküliségi segély esetében más a helyzet. A Munkaerő Ügynökség vezetője, Kelemen Tibor érdeklődésünkre elmondta: ha az állástalanok havi 500 lejnél nagyobb jövedelemre tesznek szert, megvonhatják tőlük a munkanélküliségi támogatást, illetve ez az értékhatár fölött elveszítik a munkanélküli minőséget azok is, akik már nem kapnak munkanélküliségi segélyt. Kelemen Tibor szerint a segélyen lévő munkanélküliek által megvalósított jövedelmeket nem tudják valós időben ellenőrizni, de a pénzügy évente, névre szólóan közli a Munkaerő Ügynökséggel, hogy milyen jövedelmeket jelentettek az érintettek, és ha kiderül, hogy a munkanélküliségi támogatás időszakában havi 500 lejnél nagyobb volt a bevételük, a hivatal visszaigényelheti a kifizetett támogatást.

Törvény szerint egy személyt legtöbb 90 napra alkalmazhatnak idénymunkásként, kivéve az állattenyésztésben, ahol a pásztorokat akár 180 napra is alkalmazhatják. A Munkafelügyelőség által kiadott regiszterbe minden nap be kell vezetni a napszámosok adatait. Kivételt képeznek az állattartásba, hosszabb időszakra alkalmazott idénymunkások, amelyek esetében elég hetente bejegyezni a foglalkoztatottságukat. A napszámosok után a munkaadó havonta kell befizesse a 16 százalékos adót.