A Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal május 11-én és 12-én szervezi meg a kolozsvári Diákművelődési Házban a Szatmár hazavár nevet viselő állásbörzét, amelyet kifejezetten szatmári egyetemisták számára tartanak meg. A romániai szinten egyedülálló kezdeményezés fontosságáról Butka Gergely szervezőt kérdeztük.

Milyen lehetőséget kínál a Szatmár Hazavár program a Kolozsváron tanuló szatmári fiatalok számára?

Jelenleg 15 szatmári gyár és cég ajánl több mint 80 állást számukra. Ezek a munkahelyek nagyjából három fő kategóriába sorolhatók. Az ipari területen mérnököket, hidraulikai- mechatronikai- és számos más mérnököt keresnek. Az informatikai területen programozókat, közgazdászokat, marketingeseket, designereket, szociális asszisztenseket is keresnek a szatmári cégek és intézmények. A program maga egy kísérlet: a legelső olyan konkrét kezdeményezés, amely túlmegy a sajtónyilatkozatokon. Romániai szinten premier, hogy egy polgármesteri hivatal, pénzt és energiát fektetett abba, hogy a fiataljait hazahozza, és a cégekkel közösen csalogassa őket vissza a városba.

Miért éppen Kolozsvár?

Sokan kérdezték tőlünk, hogy miért éppen Kolozsvár. Azért, mert ott a legnagyobb a sűrűség, a szatmári egyetemisták közül több ezren vannak ott. Természetesen ezek közül nem mindegyik végzős, de mi azt szeretnénk elérni, hogy a szatmári fiatalok számára a szülővárosuk ne csak mint a szülők lakhelye, hanem egy potenciális álláslehetőség és visszatelepedési lehetőség legyen. Kolozsváron a rendezvény számára sikerült a legjobb helyszínt megtalálni, a Diákművelődési Házat, amelyet mindenki ismer. A csütörtöki, pénteki napon az egyetemisták általában még nem buliznak, de már szabadabb az egyetemi program, így nagyon remélem, hogy minél több fiatal lesz jelen.

A program folytatásaként leszek-e hasonló állásbörzék más egyetemi városokban?

Közösen a cégekkel, illetve a partner diákszervezetekkel, önkénteseinkkel ki fogjuk értékelni a kolozsvári rendezvényt. Ami biztos, hogy a szatmarhazavar.ro vagy a haiacasa.sm platformokat tovább fogjuk bővíteni. Már most látom, van arra igény, hogy folyamatosan kapcsolatban legyünk. Ez nem csak egy ilyen egyszeri projekt, hanem azok, akik dolgoznak ezen, a következő hónapokban is fognak gondolkodni a folytatáson. Ha úgy látjuk, hogy sikeres, közvélemény-kutatást is végzünk a fiatalok körében arról, hogy hol szeretnének találkozni legközelebb az állásadókkal.

Hányan regisztráltak munkaadók és munkakeresők közül? 

Nagyjából húsz cég van már, és a konkrét érdeklődők, regisztrálók száma száz fölötti, illetve legalább 150-en érdeklődtek már telefonon vagy üzenetben a rendezvény, illetve az állások iránt. Fontos megjegyeznem, hogy aki kitöltötte a regisztrációs űrlapot, az nagyon pontosan és lényegretörően leírta, hogy mi az, ami érdekli. A kérdőívben látszik az, hogy végzősök-e, mesteri tanulmányokat folytatnak, vagy már befejezték az egyetemet.

Elsősorban milyen végzettséggel rendelkező fiatalok jelentkezését várják?

A regisztrált cégek 95 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalokat keres. Az a céljuk nekik is és nekünk is, hogy azokat a fiatalokat csábítsuk haza, akik egy bizonyos szakterületen végzősök, és friss lendületet hozhatnak Szatmárra.

Miként lehet vonzóvá tenni Szatmárnémetit a fiatalok számára, hiszen a kolozsvári átlagkereset jóval magasabb, mint szatmári?

Nem csak a kolozsvári átlagkereset nagyobb, hanem a londoni is, illetve számos más város lehet csábítóbb első látásra. Viszont érdemes azt is figyelembe venni, hogy ha Szatmáron például egy informatikus pár száz euróval kevesebbet is keres, de még mindig nagyon jól, a költségei is sokkal kisebbek. Mert Londonban 500 fontért lehet lakás bérelni, és sokkal magasabbak a megélhetési költségek. Hiába nagyobb a fizetés, ha a létfenntartásnak nagyobbak a költségei. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy Szatmárnémetiben a letelepedésben a család, a szülők is tudnak segíteni. Van egy másik faktor is: ez a projekt azt célozza meg, hogy megmutassuk, Szatmáron is vannak jó fizetések és jó perspektívát jelentő állások. Emellett, a polgármesteri hivatal, Kereskényi Gábor polgármesterrel közösen tisztában vagyunk azzal, nem elég, hogy a fiatalok jól keressenek itthon, de érezzék is jól magukat itt. Ebben az évben beindítunk olyan rendezvényeket, olyan fiatalos projekteket, amelyek által Szatmár vonzóbb lesz, mind az egyetemisták, mind a frissen végzettek és a fiatal családosok számára is.

A Szatmárra visszatérő fiataloknak szakmailag milyen lehetőségeik vannak tovább fejlődni az elhelyezkedés után?

Ezek a szatmári cégek nemzetközi vállalatok, ugyanolyan feltételeket tudnak biztosítani, mint például Kolozsváron. Egy programozó ugyanolyan megbecsült itt is, mint Kolozsváron, sőt meg az is lehet, hogy mivel nem egy az ezer közül, ezért lehet, hogy még jobban és könnyebben tud előre lépni a rangsorban.

Felveheti-e a versenyt egy romániai kisváros a nyugati országok munkakörülményeivel és fizetéseivel?

A fizetésekkel nem, de  mint említettem: ameddig itt Szatmáron, egy nagyon egyszerű példával élve, 100 euróból már lehet egy nagyon jó lakást bérelni csak tíz percnyi sétára a városközponttól, addig Londonban több száz fontért bérel lakást és másfél órát kell metrózni, buszozni, hogy az ember egyáltalán beérjen a munkahelyére. Ezek is olyan faktorok, amelyeket a fiatalok nem látnak előre, mert csábító a külföld mind a frissen végzettek, mind az átlagember számára, de nagyon sokan csak utólag döbbennek rá, amikor már hat hónapja kint vannak, hogy ott sincs kolbászból a kerítés.

A rendezvényen való részvétel előregisztrációhoz kötött. Ha valaki spontán a helyszínen figyel fel erre, részt vehet-e az állásbörzén?

Természetesen. Számunkra a regisztráció azért volt fontos, mind a cégek, mind a fiatalok szempontjából, hogy adjon egy alapot a rendezvénynek. Én azt tudom mondani, akárcsak a többi projektjeink esetében, mint például az Utcazene Fesztivál, ahol kicsiben indultunk és mostanra nőtte ki magát. Az állásbörzét is idén kipróbáljuk, belefektetünk a polgármesteri hivatallal energiát is, és megfinanszírozzuk ezt a jelenlétet. Innentől kezdve csak a szatmári fiatalokon múlik, hogy mennyire érdekeltek és nyitottak erre.