Kolozsváron és Nagyváradon feleakkora a cégek ingatlandója, mint Székelyudvarhelyen. Az udvarhelyi vállalkozók sérelmezik is, hogy a polgármesteri hivatal még csak nem is konzultált velük az illetékről.

A január elsejétől életbe lépett adótörvénykönyv nagy mozgásteret biztosít az önkormányzatoknak a helyi adók és illetékek mértékének megállapításában. A székelyföldi városok közül az udvarhelyi az egyetlen önkormányzat, amely úgy döntött, hogy a törvény által maximálisan megengedett ingatlanadóval sújtja a vállalkozókat.

A székely anyaváros képviselői nemcsak a legmagasabb, 1,3 százalékos adókulcsot hagyták jóvá, hanem alkalmazták azt a kitételt is, miszerint az önkormányzatok ezt még 50 százalékkal feljebb srófolhatják. Így tehát a cégek a tulajdonukban levő ingatlanok után azok leltári értékének 1,95 százalékát kötelesek befizetni az önkormányzat kasszájába.

„Nem kell nagy közgazdasági tudás ahhoz, hogy valaki megértse, mennyire hátrányos ez a vállalkozások számára” – nyilatkozta a Maszolnak Nagy György, az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének elnöke. Elmondása szerint a városháza, hűen a korábbi évek gyakorlatához, nem egyeztetett a cégvezetőkkel, sőt amikor egy fórumon a résztvevő önkormányzati képviselőknek szóba hozták a magas ingatlanadót, azzal védekeztek, hogy maguk is csak röviddel a tanácsülés előtt, a polgármesteri hivatal által előkészített határozattervezetből értesültek róla.

Sepsiszentgyörgyön visszafordítják a pénz egy részét

Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön sem volt szívbajos az önkormányzat, s a felső, 1,3 százalékos adókulcshoz hozzátett még 38,46 százalékot, aminek a végeredménye 1,8 százalék. A háromszéki megyeszékhelyen azonban az adóbevétel egy részét pályázati úton visszajuttatják a helyi tulajdonban levő vállalkozásokhoz. A pénzt vállalkozásfejlesztésre lehet igényelni, s tavaly több mint 500 ezer lejt kaptak ily módon a helyi cégek, mondta Sztakics Éva alpolgármester.

Bagoly Miklós Levente, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (ASIMCOV) elnöke dicséretesnek tartja az önkormányzatnak a helyi tőkét támogató gyakorlatát, azonban felhívta a figyelmet, hogy nem minden kisvállalkozó engedheti meg magának, hogy az év elején, egy összegben fizesse be a céges ingatlanadót, ami kizáró jellegű pályázati feltétel.

Kolozsvár és Nagyvárad csak 1 százalék

Gyergyószentmiklóson a leltári érték 1,25 százaléka a jogi személyek által fizetendő ingatlanadó mértéke, Székelykeresztúron 1,2 százalék, míg leginkább kesztyűs kézzel Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen bánnak a vállalkozásokkal, ott ugyanis 1,1 százalékos adókulcsot állapítottak meg.

Az ingatlanadó alapján a leginkább vállalkozóbarát városoknak Kolozsvár és Nagyvárad minősülnek, ahol az önkormányzat 1 százalékban állapította meg az adókulcsot. Ez még mindig ötszöröse a minimálisan beszedendő adónak, a törvény által megengedett alsó határ ugyanis az ingatlan leltári értékének 0,2 százaléka.