Így változott a román gazdaság huszonöt év alatt

Huszonöt év alatt egekbe szökött idehaza a termelékenység és az export, de az államadósság is, s bár papíron 38 százalékkal többet ér a pénzünk, disznóhúsból kevesebbet eszünk most, mint 1990-ben.

Mélyreható változásokon ment át az elmúlt negyedszázadban a román gazdaság és társadalom. 1989-ben az ország bruttó hazai terméke 42,6 milliárd eurót tett ki, míg a tavalyi GDP ennek három és félszerese, mintegy 150 milliárd euró volt. A termelékenység majd a hétszeresére nőtt, ugyanis az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 1990-ben még 8,2 millió volt a munkavállalók száma, ám idén augusztusában csak 4,6 millió.

A nyugdíjasok száma ellenben szépen nőtt, 3,7 millióról 5,2 millióra. A rendszerváltás utáni első évben több mint 115 ezer fiatal végzett szakiskolát, jelenleg ez a szám 12 ezer körül van, ami nagy gond a munkaerőpiacon, elsősorban az iparban. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők ellenben egyre többen vannak: 25 évvel ezelőtt csupán 25 ezren kerültek ki az egyetemekről és főiskolákról, tavaly ellenben már 95 ezren.

A lengyelek jobbak

A külkereskedelem elképesztő fejlődést produkált. A legrégebbi statisztikai adatok 1991-ből valók, mikor is 3,49 milliárd euró értékben exportáltunk idehaza megtermelt javakat. Tavaly a kivitel ennek több mint tizenötszöröse volt, 52,4 milliárd euró. A külkereskedelmi mérleghiány ennek ellenére nagyobb volt, mint a ‘91-es, 6 milliárd euró, az akkori 1,25 milliárd helyett.

Az államadósság azonban még az exportnál is látványosabban nőtt, immár meghaladj a 60 milliárd eurót. Bár a GDP-hez viszonyítva ez még relative alacsony érték, más nyugati államokhoz képest, ugyanakkor óriási, ha arra gondolunk, hogy a rendszerváltáskor Romániának nem volt államadóssága. A vásárlóerő idén augusztusban 138,1 százaléka volt az 1990 októberinek, ami azt jelenti, hogy az eltelt időszakban az átlagbér 38,1 százalékkal nagyobb mértékben nőtt, mint az árak. Mielőtt elbíznánk magunkat a növekvő jólét láttán, nem árt megjegyezni, hogy Lengyelországban, ugyanazon időszakban, 100 százalékkal nőtt a vásárlóerő.

Több pityóka, kevesebb birka

A mezőgazdaság helyzete felemás képet mutat az 1990-es állapotokhoz képest. Akkor 7,3 millió tonna búzát és 3,2 millió tonna burgonyát takarítottunk be, míg tavaly 7,58, illetve 3,5 millió tonna volt a termés. Bár általános a vélekedés, hogy a gépesítés tekintetében visszaesett a mezőgazdaság, a statisztikai adatok nem ezt mutatják: a piacgazdaság első évében 365 ezer traktor szerepelt a nyilvántartásban, tavaly pedig 505 ezer. Az állatállomány tekintetében ellenben vitathatatlan a regresszió: a szarvasmarhák száma 5,38 millióról 2 millióra, a sertéseké 12 millióról 5 millióra, a juhoké pedig 14 millióról 9,5 millióra csökkent.

Az elmúlt negyedszázadban az egy főre eső tejfogyasztás 140,1 literről 237,4 literre nőtt, a disznóhús- és marhahúsfogyasztás ellenben csökkent, 56,9 kg-ról 54,4 kg-ra, illetve 10,9 kilóról 5,1 kilóra. A szárnyashús fogyasztása lényegében változatlan, 1990-ben 17,3 kg, tavaly pedig 17,5 kg volt. Ha a bőség mércéje a dinnye- vagy a sörfogyasztás volna, Románia jóléti államnak számítana, előbbi ugyanis fejenkénti 12,3 kg-ról 25,4 kg-ra, utóbbi pedig 43,5 literről 86,8 literre nőtt.

 

Kimaradt?