Hargita, Maros és Kovászna megye lakosainak 8,3 milliárd lej megtakarított pénzük van bankban, a hiteleik ellenben csak 5,4 milliárdot tesznek ki. A Gorj és Dolj megyei oltyánoknál pont fordítva van, 8,5 milliárd a kölcsönök, 9 milliárd pedig a bankbetétek értéke. 

A gazdasági válság kitörése óta Romániában lényegesen gyorsabb ütemben nő a bankbetétek értéke, mint a hiteleké. 2008 októberében még 137,8 százalék volt a hitel/betét arány, a kölcsönök összértéke 193 milliárd lej, míg a megtakarításoké csak 140 milliárd volt. A krízis elvette az emberek költekező kedvét, két év leforgása alatt több mint 15 százalékkal, 122,4 százalékra csökkent a hitel/betét arány.

A kölcsönök és megtakarítások volumene első ízben 2013 őszén közelítette meg egymást, akkor előbbi 220 milliárd, utóbbi pedig 209 milliárd lej volt. Idén októberben aztán az arány az utóbbi évtized legalacsonyabb értékére, 91,7 százalékra süllyedt. A lakossági és vállalati hitelek összértéke 215 milliárd lej volt, 15 milliárddal kevesebb, mint a három évvel korábbi 230 milliárdos csúcs. Ugyanazon időintervallum alatt a megtakarítások 39 milliárd lejjel nőttek, 234 milliárdra.

„Románia esetében az alacsonyabb hitel/betét arány azt jelenti, hogy kisebb mértékben van szükség külföldi finanszírozásra. Minél alacsonyabb az arány, annál inkább támaszkodunk a betétekre, ami kedvezőtlen nemzetközi események bekövetkezte esetén biztosabb finanszírozási forrást jelent” – nyilatkozta a Maszolnak Pál Rozália, a Garanti Bank vezető közgazdásza.

Gorj a legeladósodottab

Megyei bontásban óriási eltérések vannak a lakosok megtakarítási, illetve költekezési hajlandósága között. Az Országos Statisztikai Hivatal és a Román Nemzeti Bank adatai szerint a legeladósodottabb megye Gorj, ahol a hitel/betét arány 78 százalékponttal magasabb az országos átlagnál, 171 százalék. Az olténiai megye lakosainak 1,6 milliárd lejük van lekötve pénzintézetekben, a kölcsönök ellenben 2,7 milliárd lejt tesznek ki. A második helyen Iași áll, 146 százalékkal, majd Bihar (142%), Giurgiu (134%) és Dolj (132%) következik.  

A legkisebb mértékben három magyarlakta megye, Hargita, Kovászna és Maros népe él kölcsönökből, ezekben a hitel/betét arány 56 és 68 százalék között változik. Az ország leggazdagabb régiójának számító Bukarestben és Ilfov megyében szintén a megfontolt emberek vannak többségben, a hitel/betét arány 80 százalék. A takarékoskodást prioritásként kezelő megyék közé tartozik Prahova és Neamț is.

Diósi: kulturális okai vannak az eltéréseknek

A kimutatásból kiderül, hogy nincs érdemi összefüggés egy adott megye átlagos jövedelemszintje és a hitel/betét arány között. Diósi László, az OTP romániai vezérigazgatójának véleménye szerint az ügyfelek eltérő magatartásának alapvetően kulturális okai vannak.

„Úgy tűnik, hogy a magyarok jobban felkészülnek a rosszabb időkre, szeretik, ha van tartalék az éléskamrában” – nyilatkozta a Maszolnak a szakember, hozzátéve, hogy az OTP esetében is a déli megyékben a legmagasabb a hitel/betét arány, bár az eltérés nem olyan óriási, mint az országos átlag,  ugyanis a székely megyékben a jelentős összegű megtakarítások mellett, a bank nagy értékű vállalkozói hitelportfólióval is rendelkezik.