A 2008-as pénzügyi krízis kitörése előtti Bukarest-központú román gazdaság napjainkra kétpólusúvá vált, az erdélyi cégek az országos forgalomnak immár 27 százalékát adják. 

Immár teljes joggal kijelenthetjük, hogy kilábaltunk a gazdasági válságból, tavaly ugyanis a Romániában bejegyzett cégek teljes forgalma szinte 10 százalékkal nagyobb volt, mint 2008-ban. Az országon belül a krízis alaposan átrajzolta a regionális erőviszonyokat: 26 megyében több mint 50 százalékkal nőtt a gazdaság, visszaesés pedig csak Mehedinți-ben és Bukarestben volt.

A cégbíróság és az adóhivatal adatai alapján a fővárosi vállalkozások tavalyi forgalma 433 milliárd lej volt, ami 37 százalékkal kevesebb, mint hat évvel korábban. Ennek következtében Bukarest részesedése a román gazdaságban 63,2 százalékról 37,6 százalékra esett. A főváros térvesztését elsősorban az magyarázza, hogy a magas költségek miatt sok cég elköltözött, mely folyamat első számú haszonélvezője a Bukarestet körülölelő Ilfov megy e volt, ahol a gazdaság 151 százalékkal, a cégek száma pedig mintegy 30 százalékkal nőtt. Ennél látványosabb, 198 százalékos fejlődést csak Argeș tud felmutatni, aminek a motorja a Dacia autógyár volt.

A legtöbb erdélyi megyében szintén felpörgött a gazdaság. Szebenben a tavalyi év végén 1.169 vállalkozással kevesebb volt, mint hat évvel korábban, ám ezek 145 százalékkal nagyobb forgalmat értek el. Arad megyében 123 százalékos, Marosban 113, Fehérben 110, Temesben pedig 96 százalékos volt a növekedés, de szépen teljesített Brassó, Szatmár, Szilágy, Bihar és Kolozs is. A felsoroltak közül ez utóbbi gazdasága nőtt a legkisebb mértékben, 57 százalékkal.

Kolozs eredményén sokat rontott az évi kb. 2 milliárd lejes forgalmat bonyolító Nokai távozása. Az említett időszakban jelentős mértékben nőtt az erdélyi megyék súlya a román gazdaságban: Temesé 2,2 százalékról 4 százalékra, Kolozsé 2,5 százalékról 3,7-re, Brassóé 1,9-ről 3,3-ra, Szebené 1,1-röl 2,6-ra, Biharé 1,4-röl 2,2-re. 

Sajnos a két székely megye mutatói elég gyengék. Hargitában több mint 10 százalékkal csökkent a bejegyzett vállalkozások száma, igaz, az összforgalom 23 százalékkal nőtt, 8,5 milliárd lejre. Első látásra ez nem is annyira rossz, azonban Hargitát olyan, a legelmaradottabbak közé tartozó megyék is lekörözték, mint Vaslui (29), Neamț (27), Tulcea (70), Buzău (64), Ialomița (58) és Călărași (69).

Háromszék még gyengébben muzsikált, mindössze 21 százalékos növekedést ért el, ami azonban kifejezetten szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly mindössze 4.603 vállalkozás működött a megyében, 1.011-gyel kevesebb, mint 2.008-ban. A kovásznai cégek 2014-es forgalma 5,07 milliárd lej volt. Ennél kevesebbet csak a Giurgiu és a Mehedinți megyei vállalatok termeltek, 4,6, illetve 2,6 milliárd lejt.