A lakosság hivatalos jövedelmeit kb. 25 százalékkal meghaladó összegű pénz forog a gazdaságban.

Átlagban kb. napi 2,3 milliárd lej bevételt regisztráltak az év első nyolc hónapjában az adóhatóság (ANAF) szerverére kapcsolt pénztárgépek, írja a Ziarul Financiar. Mostanáig 617 ezer digitális pénztárgépet csatlakoztattak a szerverre, melyeken keresztül 568 milliárd lej értékben történtek kifizetések, tájékoztatott az ANAF.  

Az adóhatóság nyilvánosságra hozta az augusztus 23. és 29. közti adatokat napi bontásban. A szóban forgó időszakban napi 1,4 milliárd lej volt a legnagyobb napi bevétel, hétvégén pedig csak 1,1, illetve 0,9 milliárd lej került a pénztárgépekbe. Az 1,4 milliárdos heti csúcs is jóval elmarad az első nyolc hónap átlagától, ami arra utal, hogy augusztusban visszaesett a fogyasztás.

Augusztus végéig kb. 116 milliárd euró bevétele volt a kiskereskedelemnek, s feltételezve, hogy az emberek az előttünk álló hónapokban is hasonló ritmusban fognak költeni, decemberben pedig jóval többet a havi átlagnál, akkor az éves árbevétel 190 milliárd euró körül lesz. Ez hatalmas összeg, s lényegesen meghaladja azt a pénzmennyiséget, mellyel a lakosság elméletileg rendelkezhet.

Honnan jön a pénz?

A Pénzügyminisztérium, valamint a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium adatai szerint a bérek és más, bér jellegű jövedelmek éves szinten 90 milliárd eurót tesznek ki. Nyugdíjak és szociális támogatások formájában idén 30 milliárd eurónak megfelelő összeget fizet ki az állam. A vállalkozók által felvett osztalék összértéke 10 milliárd euró körül van.

A külföldön élő és dolgozó román állampolgárok hozzávetőleg 4 milliárd eurót küldenek haza, s ugyanannyi bevételük van azoknak, akik egyéni vállalkozóként vagy szellemi szabadfoglalkozásúként dolgoznak. A Ziarul Financiar becslései szerint további 7 milliárd euró étkezési utalványok, gyerekpénz, gyermeknevelési támogatás és mikrovállalkozásokból származó bevételek formájában kerül a lakossághoz. Mindez összesen 145 milliárd eurót tesz ki, meg sem közelíti a kiskereskedelmi és szolgáltató cégek idén várható 190 milliárd eurós bevételét.  

„A különbség a szürke- és a feketegazdaságban van, a nem adózó gazdaságban, mely nem mérhető” – nyilatkozta Emilian Duca adótanácsadó. A szürkegazdasághoz tartoznak például a borravalók és a külföldről érkező készpénz, a feketegazdasághoz pedig az adócsalásból, csempészetből, prostitúcióból, kábítószer-kereskedelemből és más illegális tevékenységekből származó bevételek.

Romániában a fekete- és szürkegazdaság arányaiban jóval nagyobb az Európai Unió átlagánál, nemzetközi szervezetek becslései szerint a GDP 20-30 százalékának felel meg. Ez összecseng az ANAF-nak a digitális pénztárgépekből származó adataival, melyek azt mutatják, hogy az országban kb. 25 százalékkal több pénz van annál, amennyi hivatalosan létezik.

Az idei év ugyanakkor atipikus, mivel az országba viszonylag sok pénz érkezett az ukrajnai menekültek jóvoltából, azonban ez csak árnyalja az összképet, az arányokon számottevő mértékben nem változtat.