Átadták Belgrád második Duna-hídját, a kínai befektetésből megvalósult Mihajlo Pupin hidat csütörtökön.

A szerb főváros új hídját Li Ko-csiang kínai és Aleksandar Vucsics szerb miniszterelnök avatta fel. A híd Kína első infrastrukturális nagyberuházása Európában.

A létesítmény a ma már Belgrád külvárosának számító Zimonyt (Zemun) köti össze a "szemben lévő" másik külvárossal, Borcsával (Borca), megtakarítva 30 kilométer kerülőutat a szerb főváros lakosainak, valamint 30 százalékkal tehermentesítve Belgrád központjának forgalmát. A híd több mint másfél kilométer hosszú, csaknem 30 méter széles, és 20 méternél is magasabb. Megépítése 2011 októberében kezdődött.

A beruházás értéke 260 millió dollár volt, amelynek 85 százalékát a kínai Eximbank hiteléből biztosították, a maradék 15 százalékot pedig a szerb állam és Belgrád városa bocsátotta rendelkezésre.

A szerb miniszterelnök a híd átadásakor Ivo Andric szerb Nobel-díjas írót idézve azt mondta: "mindabból, amit az ember épít, semmi sem értékesebb a hidaknál, amelyek mindenkihez tartoznak, mindenkinek ugyanazt biztosítják, tartósabbak minden más építménynél, és semmilyen rossz célt nem szolgálnak". Kiemelte: a következő két évben - kínai közreműködéssel - több vasutat és közutat építenek Szerbiában, mint bármelyik más európai országban.

A hatsávos, külön bicikliúttal és járdával is rendelkező híd átadásakor Li Ko-csiang kínai kormányfő egyebek között emlékeztetett arra, hogy a Kelet-Közép-Európa(KKE)-Kína csúcsértekezlet idején több megállapodást írt alá Kína és Szerbia, közöttük Magyarországgal együtt a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítéséről szóló szándéknyilatkozatot. Leszögezte: Peking kész arra, hogy további infrastrukturális beruházásokat valósítson meg Szerbiában.

Az új Duna-híd Mihajlo Pupinról, az Egyesült Államokban világhírűvé vált szerb fizikus-feltalálóról kapta a nevét. 

A belgrádi tömegtájékoztatás kiemelte: 79 év után most először épült új Duna-híd Belgrádnál, így a szerb fővárosban már 2 híd ível át a Dunán és 7 a Száván.