Tudod, mit jelent a csobolyó, a csetresz vagy a szakajtó? Ezeket a régi magyar szavakat ma már ritkán hallani, pedig egykor a mindennapi beszéd természetes részei voltak. A magyar nyelv napja alkalmából most időutazásra hívunk és próbára teheted a tudásod: töltsd ki kvízünket, és derítsd ki, hánynak tudod a jelentését!

A magyar nyelv napját november 13-án ünnepeljük. Ez a nap lehetőséget teremt arra, hogy évente egyszer a közfigyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk alapját jelentő magyar nyelvre.

November 13-án fogadta el Pozsonyban az országgyűlés az 1844. évi II. törvénycikket, amely a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánította. Addig az időpontig Magyarország hivatalos nyelve – Európában szinte utolsóként – a latin volt.

1844-ben tehát a II. törvénycikk értelmében magyart államnyelvvé nyilvánították. Ennek értelmében a király az országgyűléssel és a magyar hivatalokkal kizárólag magyar nyelven értekezhetett. Az ország határain belül ez lett az oktatás nyelve is, a kapcsolt területeken pedig kötelező nyelvként oktatták a középiskoláktól felfelé. Az országgyűlés kizárólagos nyelve a magyar lett, de a horvátországi képviselők hat évre felmentést kaptak ez alól, így ők, ha akartak, latinul is felszólalhattak.

Melyek a legszebb szavaink?

Nehéz feladat kiválasztani az anyanyelvkincs tengernyi virágszála közül a legszebb tízet. Kosztolányi Dezső így íri erről 1933. november 19-én a Pesti Hírlapban: „Erre komolyan nem lehet felelni. Olyan, mintha azt kérdeznék tőlünk, hogy melyik a zongora legszebb hangja. Minden a hangok viszonyától és pillanatnyi lelkiállapotunktól függ. Ha azonban játéknak fogjuk föl a kérdést, akkor válaszolhatunk rá, játékosan.”

Az édes anyanyelv szavai közül a következőket részesítette előnyben: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír.

(Nyitókép: AI generált)