A feketézés visszaszorítása érdekében a burgonya áfájának 24 százalékról 9 százalékra való mérséklését szeretné elérni a termesztők országos érdekvédelmi szervezete. Románia krumplit importál, pedig a termelés fedezi a hazai szükségleteket.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint három év leforgása alatt 30 százalékkal nőtt a hazai zöldségimport. A burgonya esetében a növekedés még látványosabb, két és félszeres volt. 2010-ben Románia még csak 67 ezer tonna krumplit importált, 2012-ben azonban a behozatal már meghaladta a 161 ezer tonnát. Az export ezzel párhuzamosan tetemesen csökkent: 2010-ben több mint 20 ezer tonnát, 2012-ben ellenben már csak 6.000 tonnát tett ki.

A tendencia tavaly is folytatódott, az Agrointel mezőgazdasági szakportál információi szerint az első negyedévben a külföldről behozott friss- és fagyasztott burgonya mennyisége 340 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az import folyamatos növekedése némiképp meglepő jelenség, figyelembe véve, hogy a belföldi burgonyatermelés évi 3 és 4 millió tonna között változik, ami fedezi a teljes hazai szükségletet, figyelembe véve a takarmányozásra használt mennyiséget is.

Ellentmondó adatok

Az idehaza megtermelt krumpli mennyisége és a termesztésre használt terület nagyságát illetően nagyon ellentmondásosak az adatok, mondja a mintegy 300 hektárom gazdálkodó Mucsi Mihály, a háromszéki Agricom tulajdonosa. A burgonyatermesztők országos érdekvédelmi szervezetének adatai szerint tavaly mintegy 70 ezer hektáron termesztettek krumplit Romániában. Az APIA-nál ugyanakkor csak 48 ezer hektárra igényeltek támogatást, a minisztériumban 100 ezer hektárról tudnak, míg az Országos Statisztikai Hivatal 240-250 ezer hektárról beszél.

Mucsi Mihály véleménye szerint a növekvő import egyik magyarázata az lehet, hogy Nyugat-Európában a burgonya áfája 3 és 5 százalék között mozog, szemben az itthoni 24 százalékkal. Az import tetemes része nem cégeken, hanem magánszemélyeken keresztül történik, akik idehaza feketén értékesítik a krumplit. A burgonya kereskedelemben jelenleg mintegy 80 százalékot tesz ki a feketegazdaság.

„Ennek a levét mi isszuk meg, azok a termesztők, akik becsületesen dolgozunk, áfafizetők vagyunk” – nyilatkozta a Maszolnak a háromszéki gazda, aki a Carrefour egyik hazai beszállítója. A feketézés visszaszorítása érdekében a termelői érdekképviselet rövidesen a burgonya áfájának 9 százalékra való mérséklésére vonatkozó javaslatot fog a minisztérium elé terjeszteni. A gazdák szerint ez a lépés jelentős mértékben kifehérítené a burgonya kereskedelmet, az eredménye a jelenleginél nagyobb áfabevétel lenne.

Támogatást a vetőmagnak

Mucsi Mihály elmondása szerint az érdekvédelmi szervezet azt is szeretné kiharcolni, hogy részesüljenek hektáronkénti 800 eurós támogatásban azok a gazdák, akik burgonyavetőmag-termeléssel foglalkoznak. Jelenleg Romániában 305 hektáron termesztenek vetőmag burgonyát, s a tervezet kidolgozói remélik, hogy a támogatás eredményeként ez a terület 1.000 hektárra nőne. Mivel az importból származó szaporító anyag a kistermelők számára túl drága, Romániában napjainkban bevett gyakorlat, hogy az étkezési burgonya apraját használják vetőmagnak, annak ellenére, hogy azt más technológiával kellene előállítani, mondja Mucsi Mihály.    

Az egy főre eső éves burgonyafogyasztás terén Románia európai szinten az előkelő negyedik helyen áll, 95 kilogrammal. A legtöbb krumplit a portugálok eszik, fejenként átlagosan 126,9 kilogrammot, majd az írek és a britek következnek, 118,7, illetve 112,4 kilogrammal.