Pénteken vásárolja fel a Microsoft a Nokiát, ezzel búcsút vehetünk az 1865-ben alapított finn márkanévtől, amely sokáig a telefonpiac élén állt. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a telefonokat, amelyek a nyolcvanas évektől napjainkig jelentősek voltak a telekommunikációs világ számára.

A vállalat másfél századdal ezelőtt indult útjára, akkor persze még szó sem volt telefongyártásról: cellulóz-feldolgozó üzemet működtetett és papírgyártással foglalkozott.

A huszadik század első felében egy új cég, amely már telefonokat, telegráfokat és elektromos kábeleket is készített, összefonódott a Nokiával, 1967-re pedig olyan ipari konglomerátum vált belőlük, amely kerékpárgumitól lábbeliig mindent legyártott, ami gumiból készült, ezen kívül már televíziót, számítógépet, robotot is készítettek. Az 1990-es évek során rájöttek arra, hogy elsősorban a telekommunikációval érdemes foglalkozniuk, ezért a többi termelési ágat fokozatosan leépítették.

A Nokia első mobiltelefonja korántsem hasonlított a maiakra: a Mobira Senatort 1982-ben dobták piacra, a maga tíz kilogrammos tömegével és mára elképzelhetetlennek tartott saját indítókulcsával. Hasonló méretes dobozokat gyártottak sokáig, az első kellemesen készülék, a Nokia Talkman 520 1984-ben látott napvilágot, mindössze 5 kilóval, és olyan memóriával, amelybe 184 nevet betáplálhattak.

Az első mobiltelefonjuk, amely már nyomokban hasonlított egy mai készülékre, az 1987-es Cityman volt. Mindössze 760 grammot nyomott, akkumulátora pedig 50 perc beszélgetést bírt meg. A Talkman és a Cityman számos új verziója jelent meg, a technológia pedig, ha mai szemmel nézve lassan, is de fejlődött. 1994-ben jelent meg a Nokia 2110i, amely már a cég világszerte ismert csengőhangján szólalt meg.

Aki nem ismeri az 1996-ban piacra dobott 8110-es modellt, az nem látta a Mátrix című filmet. Ez a darab akkoriban valóban futurisztikusnak számított, képes volt telefax, e-mail és különböző file-ok fogadására is.

De persze sehol nem volt a szintén 96-os évjáratú Communicator 9000-hez, amelyet egy laptophoz hasonlóan szét lehetett nyitni. 8 MB-s memóriáján és 24 MHz-s processzorán ma ugyan nevethetünk, de közel húsz évvel ezelőtt ez a gép csúcstechnológiának számított.

A következő kiadást mindenki ismeri: ez a 3310-es széria. 2000-ben jelent meg, akkoriban az a mondás járta, hogy léteznek a telefongyártók, és létezik a Nokia.

A Snake második verziója futott rajta, lehetett változtatni a program kinézetét, saját képernyővédőt kaphatott, és már 2 és fél órán át lehetett beszélni vele, ha bírta a zsebünk – ha pedig nem nagyon foglalkoztunk vele, akár egy hétig nem kellett feltölteni. Az sem mellékes, hogy elpusztíthatatlannak tartották, és valóban el lehetett ejteni, rá lehetett lépni, semmi baja nem esett.

Alig egy évvel később került piacra az első, Symbian operációs rendszert használó készülék, amelynek szoftvere évekre meghatározta az okostelefonok útját. A Nokia ekkor próbálkozott első ízben a kamerával is, ami akkor egy 640×480-es felbontású képet tudott produkálni. Ha erre a modellre nem is emlékeznek sokan, az  N-Gage-re bizonyára többen: 2003-ban jelent meg,  és ha rövid életű is volt, mint az első olyan telefon, amely inkább a játékok kedvelőinek készült, hazánkban is tarolt.

A következő fontos lépést 2004-ben tette meg a finn vállalat: ekkor gyártották le az első érintőképernyős készüléket. Sajnos a billentyűzet hiánya és a telefon különleges alakja nem vonzotta az embereket, ezért nem beszélhetünk sikertörténetről, pedig felsorolni is nehéz volna, hogy mennyi lehetőséget nyújtott ez a modell.

Számos próbálkozás után, amelyekkel hol az iPhone-t, hol a BlackBerry-t szerették volna megelőzni, 2011-ben dobták piacra a Nokia N9-et. Az Intel és a Nokia fejlesztette operációs rendszer az Android és az iOS ellenfele kívánt lenni, de ha megnézzük a mai mutatókat, akkor láthatjuk: ez a próbálkozás nem jött be. A Nokia ezt szintén érezte, ezért még 2011 októberében bemutatkozott a Lumia 800, amely már közelebb hozta egymáshoz a Microsoftot és a finn céget. A sorozat számos kiadást ért meg azóta, a két vállalat közös története pedig csak most indul igazán útjára, amikor a Nokia elveszíti másfél évszázados nevét, és Microsoft Mobile néven folytatja.